Csúcskonferencia az Alkotmánybíróság szervezésében

Az európai szintű csúcskonferenciát Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Beszédében kifejtette, hogy kartális európai alkotmány híján nehéz az európai alkotmányos identitásról beszélni. Emiatt Deák Ferenc 1865-ös húsvéti cikkét hívta segítségül, amely leírja, hogyan egyeztethető össze a nemzetek feletti és a nemzeti identitás kettőssége. Deák Ferenc szavait aktualizálva Áder János így fogalmazott: ,,Egyik cél tehát az Unió szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos identitásának, melyből többet elvenni, mint amit az Unió szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű.” Sulyok Tamás szavait idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti: ,,Ennek tartalmát az Alkotmánybíróság az Alaptörvény egésze, illetve egyes rendelkezései alapján, az Alaptörvény értelmező rendelkezésének megfelelően, azok céljával, a Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival mint értelmezési kerettel összhangban, esetről esetre bontja ki. A magyar Alkotmánybíróság döntése tehát egyelőre szimbolikusnak nevezhető, ha úgy tetszik, jelenleg pusztán egy közjogi építőkocka került a helyére a tagállamok és az EU alkotta mátrixban.” Köszöntője zárásában az uniós jog korlátairól tett említést a Német Szövetségi Alkotmánybíróság egyik döntésére utalva: „Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.”

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédében kifejtette, hogy a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újrafogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes "tiszta választ" adni arra a kérdésre, mi az európai identitás és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők. Szerinte nemcsak a politikusok dolga, hogy irányt mutassanak, hanem az alkotmánybíróságoknak és a rendes bíróságoknak is ugyanúgy feladata bekapcsolódni ebbe a folyamatba. Kifejtette, hogy csakis az uniós állampolgárokon múlik, hogy milyen lesz az EU jövője. Rámutatott arra, hogy etnikai törésvonalak és regionális sajátosságok, eltérések mindig is jellemezték az Unió területeit. Ennek ellenére a tagországok mindig törekedtek az egyenlőség, a jogállamiság és a szabadság biztosítására. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke szerint az uniós állampolgároknak egyfajta építészeknek kell lenniük: olyan építészeknek, akik megépítik a hidat az EU-s identitás és a nemzeti identitás közé. Az Unió lakóinak mintát kell mutatniuk az együttélés példáján keresztül. Annak ellenére, hogy az Európai Uniót 28 tagállam alkotja, az integráció mégis egyre sikeresebbé vált az elmúlt évtizedek alatt. Sulyok Tamás szerint meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a globális és lokális értékek és érdekek között.

Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke beszéde elején leszögezte, hogy az Európai Unió nem egy birodalom, hanem egy önkéntes alapon szerveződő, sui generis szervezet. Elmondta, hogy a tagállamok saját szuverén jogkörüket gyakorolják belépéskor és kilépéskor egyaránt. Az EU-n belül működő egységes piac kapcsán kifejtette, hogy a szuverenitás megosztása nélkül nem is működhetne efféle közös kereskedelempolitika. Uniós értékként említette a személyiségi jogok védelmét, az egyéni szabadság garantálását, a privát magánélethez való jogot. Beszédében elmondta, hogy az illiberális demokrácia szerinte nem létező politikai fogalom, ugyanis a demokratikus alapon szerveződő kormányok csakis liberális demokratikus keretek között működhetnek. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy fontos megőrizni a bíróságok függetlenségét, a bírák pártatlanságát és a jog megfelelő alkalmazását. Ahhoz, hogy a nemzetek feletti jog fejlődhessen, a nemzeti alkotmánybíróságokba és a rendes bíróságokba bizalmat kell fektetni. A bizalom kialakulása mentén pedig egy olyan párbeszéd kezdődhet el az EU-szintű és tagállami szervek között, amely építő jelleggel hathat a további integrációs folyamatokra.

Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke szerint különböző elképzelések alakultak ki az uniós értékekről. Úgy látja, hogy az EU jogrendszere számos területen a kölcsönös bizalom elvén alapul. Másrészt azt is megállapította, hogy se elvi, se gyakorlati értelemben nem valósulhat meg sikeres integráció közös érdekek és értékek nélkül. Andreas Voßkuhle kifejtette, hogy az Európán átsöprő alkotmányossági válságokat az okozza, hogy az új [politikai] irányok politizálni akarják az igazságszolgáltatást. Összességében arra világított rá, hogy az uniós értékek fogalmát nehéz meghatározni és konkretizálni. Más-más kultúrákban, társadalmakban eltérő jelentéssel bírnak a következő szavak: szabadság, méltóság, demokrácia.  Az elnök szerint azonban törekedni kell a szavakhoz társuló definíciók közelítésére, hiszen csakis a tagországok egyetértése által lehet sikeres ez az európai projekt.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a Brexit hívta fel a figyelmet az Európai Unióban uralkodó káoszra. Az EU és az Egyesült Királyság „szerelmes története” lassan a végéhez ér. A hosszú úton olyan nehezítő körülmények hatottak a két fél kapcsolatára, mint a migrációs nyomás vagy épp a 2008-as pénzügyi válság. A miniszter úgy látja, hogy téves az a képzet, miszerint ketté kell választani az »új«, közép-kelet-európai demokráciákat és a nyugati, »régi« demokráciákat”. Fontos lenne továbbá a kölcsönös tiszteletet és az alkotmányos párbeszédet ösztönözni a tagállamok között. Hozzátette azt is, hogy olyan tradicionális hagyományokat és értékeket, mint a család és a házasság intézménye, támogatni és védeni kellene mind EU-s, mind nemzeti szinten. Trócsányi László megjegyezte, hogy Magyarország ennek a követelménynek több szinten is eleget tesz, hiszen az Alaptörvény is részletesen kitér a családok védelmére, a nemek közötti egyenlőség garantálására és a nők védelmére.

Fotók: Alkotmánybíróság