Elemzők szerint hiába nagy Caputová előnye, a győzelme nem borítékolható.
Szombaton az elnökválasztás második fordulójára várják ismét az urnákhoz a választókat Szlovákiában, mivel az államfőválasztás két héttel ezelőtt tartott első fordulójában egy jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét. A második fordulóba a két legjobb eredményt elért induló jutott, mégpedig az ellenzéki liberálisok jelöltje, Zuzana Caputová, aki az első körben a szavazatok 40,57 százalékát szerezte meg, illetve a második helyen végzett Maros Sefcovic a szavazatok 18,66 százalékával, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány (Smer-SD) támogatásával indult.
Zuzana Caputová Pozsonyban született 1973-ban, jogi diplomáját a pozsonyi Komensky egyetemen szerezte 1996-ban. Az egyetem elvégzése után két évig a bazini (Pezinok) városi hivatalban dolgozott jogi asszisztensként, majd a hivatal vezetőjének helyetteseként. 1998-tól különböző harmadik szektorbeli szervezetekben tevékenykedik. 2001-től a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF) által finanszírozott Via Iuris civil szervezet tagjaként dolgozott, 2017 szeptemberéig, amikor visszatért a jogi magánpraxishoz. Caputová egy nemrégiben létrejött, alacsony támogatottságú de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltjeként indult az államfőválasztáson. Neve fél évvel korábban gyakorlatilag még ismeretlen volt a politikában, az erőteljesen liberális nézeteket valló – egyebek mellett az azonos nemű partnerek örökbefogadását is támogató – jelöltről kialakított kép hasonlóképpen a semmiből épült fel, mint a jelenlegi államfőé, Andrej Kiskáé, aki egyébként nyíltan támogatja Caputovát.
Maros Sefcovic Pozsonyban született 1966-ban, a pozsonyi Közgazdasági Főiskolán diplomázott. 1985 és 1990 között a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében folytatta tanulmányait. 1994-ben a pozsonyi Komensky egyetemen jogi diplomát szerzett, később ugyanott európai és nemzetközi jogból doktorált (PhD). Professzionális karrierjét 1990-ben, a volt Csehszlovákia külügyminisztériumában kezdte, majd Zimbabwéban és Kanadában, később szlovák nagykövetként Izraelben teljesített szolgálatot. 2004-től Szlovákia állandó brüsszeli uniós képviseletének vezetője volt, 2009-től az Európai Bizottság oktatási ügyekért felelős tagja, később energetikai ügyekért felelős biztos. Sefcovic önmagát úgy jellemezte, hogy pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz, és az ország minden állampolgárát képviseli. Ezzel arra tett utalást, hogy a jelenlegi államfő, a mostani megmérettetésen már nem induló Andrej Kiska megválasztása óta gyakorlatilag állandó feszültség áll fenn a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló köztársasági elnök között, ami az elmúlt években érezhetően elmélyítette a politikai nézetek mentén a társadalmon belül egyébként is jelen lévő megosztottságot.
A legutolsó - még a múlt héten nyilvánosságra hozott – felmérés a választás második körében Zuzana Caputová győzelmét valószínűsíti Maros Sefcoviccsal szemben, 60,5 százalékos feltételezett eredménnyel 39,5 százalék ellenében. Bár a szlovák elnökválasztások történetében soha nem volt még 20 százalékpontos különbség a továbbjutók eredményei között, a második fordulóra mégsem lehet teljes bizonyossággal lefutott körként tekinteni. Ennek főként az az oka, hogy az első körben a harmadik, illetve a negyedik helyen végzett jelöltek – a pozsonyi sajtó által többnyire „rendszerellenes” jelöltekként jellemzett Stefan Harabín és Marián Kotleba – szavazóinak voksait elemzői vélemények szerint nagyobb eséllyel Maros Sefcovic szerezheti meg. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy Harabín és Kotleba szavazói milyen arányban járulnak majd az urnákhoz a második fordulóban.
Az államfőválasztáson 4,4 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, köztük a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőinek kivételével az elítéltek is. A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint 5 évre választják, jogkörei meglehetősen korlátozottak. Az elnökválasztásokon való részvételi arány Szlovákiában rendszerint nem kimagasló arányú, a két héttel korábbi első fordulóban 48,74 százalékos volt, vagyis enyhén meghaladta az utolsó három ilyen voksolás átlagát.
Csütörtökön reggel, vagyis az elnökválasztás második köre előtt negyvennyolc órával, információs moratórium lépett életbe. Az urnazárásig tartó kampánycsend idején új támogatottsági felmérések sem hozhatók nyilvánosságra. A voksolás szombaton reggel hétkor kezdődik és a tervek szerint este tízig tart. Annak első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmény hajnalban, a hivatalos végeredmény vasárnap délben várható.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Félreérthetetlen üzenetet küldött a Srbijagas igazgatója.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
A számok bizony nem hazudnak.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az ellenzék szerint az Ukrajnának biztosított vészhelyzeti villamosenergia-ellátás leállítása Oroszország érdekeit szolgálja.
„A gázcsap elzárása konkrét uniós jogszabályokat sért” – mondta az ukrajnai energiahatékonysági városok szövetségének igazgatója.
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
