A törvényeket az államfő visszaküldte a parlamentnek, ám ha a törvényhozás újra elfogadja, kötelessége lesz őket aláírni.
Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök nem hajlandó aláírni a közelmúltban elfogadott jogszabályokat, mert rajtuk az ország neve Észak-Macedóniaként szerepel – számolt be róla kedden a Vesti.mk macedón hírportál.
Gjorge Ivanov nem először tör borsot a kormány és a parlament orra alá. Korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, illetve az ország névváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosítást sem, mivel nem ért egyet a bennük foglaltakkal.
Mivel véleménye szerint alkotmányellenes volt az a folyamat is, amelynek keretében Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták a délszláv állam nevét, hétfőn visszautasította tizenegy új törvény aláírását. A köztársasági elnöki hivatal közölte: Gjorge Ivanov arra esküdött fel, hogy megvédi a Macedón Köztársaság alkotmányát, az Észak-Macedónia név pedig összeegyeztethetetlen vele.
A törvényeket az államfő visszaküldte a parlamentnek, ám ha a törvényhozás újra elfogadja, Ivanovnak kötelessége lesz őket aláírni. Noha korábban sem a nyelvtörvényt, sem az alkotmánymódosítást nem írta alá, mégis életbe léptek, miután a házelnök ellátta őket kézjegyével.
Kormánypárti politikusok szerint pusztán időhúzásról van szó, a jogszabályok előbb-utóbb úgyis életbe lépnek, Gjorgje Ivanov megbízatása ugyanis május 12-én lejár, és az új köztársasági elnöknek már az új alkotmányt kell elfogadnia, így ez nem lehet hivatkozási alap.
Macedónia és Görögország között tavaly nyáron jött létre megállapodás Macedónia nevének megváltoztatásáról, és ezzel lezárult a 27 évig tartó névvita a két ország között. A névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítás február 12-én lépett életbe, így azóta a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Ezek között szerepel a hadsereg limitációjának emelése 600 ezer főről 800 ezerre, valamint az Ukrajna NATO-csatlakozását érintő korlátozások felülvizsgálata.
Újjászületett az óbaloldal Baranya vármegyében, csak most Tisza Pártnak hívják őket. De ettől még veszélyesek és Brüsszel érdekeit szolgálják ki. Riportunk.
