Tovább zajlik Hollandia társadalmi szétesése

Mint arról hírportálunk korábban részletesen beszámolt, Hollandiában sajtóforrások és belügyi jelentések is a bűnözés növekedéséről, a szervezett bűnözéssel szembeni egyre gyengébb hatósági fellépésről, illetve a bevándorló közösségek radikalizálódásáról számolnak be.

Fél évvel később ismét érdemes pillantást vetni a nyugati nyílt társadalmak mintapéldányaként kezelt németalföldi országra: milyen tendenciák figyelhetőek meg a holland társadalomban? Hogyan folytatódtak a bűnözéssel és szervezett bűnözéssel kapcsolatos események, és megfigyelhetőek-e újabb jelek, melyek a bevándorlás által keltett társadalmi feszültségek növekedését mutatnák az országban?

Az általános és összefoglaló jellegű, belügyi forrásokkal kezdve azt láthatjuk, hogy a holland igazságügyi minisztérium Biztonsági és Terrorelhárítási Nemzeti Koordinációs Irodája (NCTV) a következőket írta tavaly szeptemberi jelentésében: „A szélsőjobboldali radikalizmus egyre erősödik. Folytatják tevékenységüket, melynek során Hollandia állítólagos iszlamizációja ellen, illetve a menekültek érkezése és a holland identitás állítólagos elvesztése ellen tiltakoznak”. A jelentés ugyan a holland állami hatóságoktól megszokott nyelvezeten íródott, ám így is egyértelműen utal rá, hogy a társadalmi feszültségek növekedtek az országban, és hogy

A jelentés azonban nem csak erre, hanem a muszlim szélsőségekre is kitért. „Stagnálása ellenére a hollandiai dzsihadista mozgalom aggodalomra ad okot” – kezdi a jelentés. „Ez a csoport, mely 2013 és 2016 között komoly növekedést mutatott, egyfajta bosszúállási narratívát hirdethet meg, mely a nyugatot vádolja a kalifátus elbukásáért (...) A dzsihadistáknak immár nincsen jó okuk arra, hogy a világ azon részére utazzanak, így hát inkább a dzsihadista üzenet terjesztésére fókuszálnak. Ez növelheti a dzsihadisták számát Hollandiában. A dzsihadizmus nyílt hívei mellett a dzsihád több ezer szimpatizánsa tartózkodik Hollandiában – köztük különösen sokan az Iszlám Állam hívei”. 

Az iroda decemberi jelentése – ami ismét a szélsőjobboldali támadásokkal foglalkozik – meg is állapította konklúziójában (33. o.), hogy a holland társadalomban az effajta hangok erősödését a „régóta fortyogó sérelmek” erősíthették „az iszlámmal és a dzsihadizmussal szemben”. A jelentés nem tagadta, hogy a holland társadalomban „társadalmi polarizáció” zajlik, melynek egyik alapvető oka a menekültválság lehet. Idén januárban pedig egy továbbra is Szíriában tartózkodó holland dzsihadista állampolgárságát vonták be a hatóságok, aki „Egy nap majd visszajövök” címmel töltött fel videót az internetre. 

Eközben folytatódik a holland hatóságok küzdelme a hivatalos források szerint is egyre inkább elharapódzó szervezett bűnözéssel szemben. 2018-ban megnőtt a holland rendőrök által tűzharcban meglőtt egyének száma a tavalyi évhez képest, igaz a 2017-es adatok visszaesést jelentettek az azt megelőző évek adataihoz képest. 

A szervezett bűnözés erősödésére utal, hogy holland újságok szalagcímei szerint a pénzautomaták „eltűnnek Hollandia utcáiról”, ugyanis

A holland rendőrség idén már több hollandiai illegális droglaboratóriumot is felszámolt, míg a belga rendőrség halott holland drogkereskedők testeire bukkant Belgiumban. Hasonló eset Hollandiában is történt 2017 végén. Bár ezekben az esetekben idegenkezűségre nem utaltak a források, a hírt közlő NL Times is megállapította, hogy először adtak hírt hasonló esetről Belgiumban, ami holland drogkereskedőket érintett.

Ugyan a rendőrség hivatalosan nem közölhet adatokat a szervezett bűnözés mögött álló egyének etnikai hátteréről – éppen februárban keveredett botrányba az utrechti rendőrség, mivel utalt egyes bűnözők arab hátterére –, tavalyi rendőrségi források például igen egyértelműen beszéltek róla, hogy albán bűnözők uralják az amszterdami drogkereskedelmet. 

A holland rendőrség továbbá küzdelmet folytat az illegálisan birtokolt fegyverek visszaszorításáért is. Mint emlékezetes, tavaly nyáron a szervezett bűnözéssel foglalkozó nagy holland lapok szerkesztőségét támadták meg robbanószerekkel, illetve vállról indítható rakétákkal. 

Idén januárban egy limburgi otthonban találtak kézigránátokat, illetve szintúgy idén januárban a rotterdami rendőrség hirdetett amnesztiát a fegyverbeszolgáltatások terén, melynek keretében 262 fegyvert – köztük 60 lőfegyvert és 650 kilogramm lőszert – nyújtottak be rotterdami lakosok a helyi hatóságoknak.

Az akciót a holland rendőrség láthatóan sikerként könyvelte el, noha a kelet-közép-európai szemlélő számára inkább az okozhat meglepetést, hogy miféle társadalmi mozgások állhatnak a lőfegyverek ilyen mértékű illegális jelenléte mögött Hollandia második legnagyobb városában.

Rotterdam 600 ezer lakosa közül egyébként már minden második bevándorló hátterű ezekben az években.

Talán nem független ettől az a friss hír, hogy a szociálliberális D66 párt javaslatot tette arra, hogy

a jövőben több kisebbségiről, illetve nőről kapjanak neveket az új utcák Rotterdamban. A javaslatot Judith Sargentini pártja, a Zöld Baloldal is támogatta.