A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban elítélték, hogy több uniós tagállamban is korlátozzák a gyülekezési szabadságot.
A békés tüntetőkkel szembeni aránytalan erőszak alkalmazását és a tiltakozók által elkövetett esetleges bűncselekményeket is elítélte csütörtökön az Európai Parlament.
A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban elítélték, hogy több uniós tagállamban is korlátozzák a gyülekezési szabadságot, s az állami hatóságok erőszakos, aránytalan módon avatkoznak be a demonstrációk alkalmával. A képviselők átlátható, független és hatékony vizsgálatot követeltek az aránytalan beavatkozások esetében, illetve hangsúlyozták, hogy a rendvédelmi szerveknek mindig elszámoltathatóaknak kell lenniük.
„A békés tüntetők elleni erőszak soha nem lehet megoldás a vitában vagy a politikában" – írták, miközben elismerték, hogy a rendőrség egyes tiltakozók ellenséges magatartása és a nagyfokú munkaterhelés miatt nehéz körülmények között végzi a munkáját.
Az Európai Parlament emellett elítélte az erőszakos, militáns tüntetők által egyének vagy tulajdon kárára elkövetett bűncselekményeket, mondván, az efféle akciók sértik a békés demonstrációk legitimitását.
Hangsúlyozták: a tüntetéseken a fellépő rendvédelmi erők, rendőrök és katonák biztonságát is biztosítani kell. Elítélték végül az újságírók elleni támadásokat is, leszögezve, hogy a riportereknek rendkívül fontos szerepük van az aránytalan erőszakról való tájékoztatásban.
Noha az állásfoglalásban egyetlen országot sem neveztek meg, a legnagyobb vita jelenleg Franciaországban zajlik a sárgamellényes tüntetőkkel szembeni, esetenként kemény rendőri fellépés jogosságáról.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Forgács István ledobta az atombombát a Szőlő utcai botrány kapcsán. A szakértő szerint Magyar Péter jelentése csak a felszínt kapargatja, miközben a valódi horror otthon történik. Kíméletlen őszinteséggel állította pellengérre a társadalmat: amíg morálisan torz, alkalmatlan emberek „bátran” vállalnak gyereket, addig hiába várunk csodát a gyermekvédelemtől.
Ma is és holnap is le fog szállni az este a börtönökben, bezárulnak majd a cellaajtók, és meg fog történni mindaz, amit ép ésszel nem, hogy felfogni, de elképzelni is lehetetlen.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
