Az ukránok kezdik elveszíteni a reményt – Magyarországot okolják érte
A harmadik világháború lenne a következménye.
Viktor Janukovics volt ukrán államfő ellen hazaárulás és más bűncselekmények vádjával indítottak pert évekkel korábban.
Megkezdték az ítélet kihirdetését csütörtökön Kijevben a Viktor Janukovics volt ukrán államfő ellen hazaárulás és más bűncselekmények vádjával indított perben. A vád képviselői 15 év szabadságvesztés kiszabását kérték a volt elnökre.
A kijevi Obolon kerületi bíróság az ítélet eddig felolvasott része szerint úgy találta, hogy a vád kellő bizonyítékokkal támasztotta alá Janukovics bűnösségét – számolt be a per menetéről az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ítélet határozati részének kihirdetéséig még a bíróság nem érkezett el, így még nem ismert, hogy a bíróság bűnösnek találta-e és mely vádpontokban a vádlottat.
A 2014-es, európai integrációt és hatalomváltás követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán Oroszországba menekült és most is ott tartózkodó exállamfő ellen távollétében indított eljárást. Ebben az ukrán főügyészség 2016 végén hazaárulás, továbbá háború kirobbantására, valamint az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló szándékos alkotmányellenes cselekmények elkövetésével vádolta meg.
A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek.
2014 tavaszán Oroszország önkényesen elcsatolta a Krím félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, majd fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.
A Janukovics elleni, évek óta húzódó perben számos tanút hallgattak meg, köztük Petro Porosenko ukrán elnököt, Andrij Parubij házelnököt és Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnököt is.
Janukovics sportsérülésre hivatkozva ügyvédein keresztül sorozatos halasztást kért, majd végül a bíróság tavaly novemberi utolsó üléséig sem élt azzal a lehetőséggel sem, hogy a perben videokonferencia útján tegyen vallomást.
(MTI)