Emberi Jogok Európai Bírósága: nem lehet kötelezővé tenni a saría alkalmazását minden görög muszlim számára

Görögország az egyetlen európai uniós tagállam, amely Nyugat-Trákiában korlátozottan ugyan, de lehetővé teszi a saría, azaz az iszlám jogrendszer alkalmazását. 1923 óta van érvényben ez a rendelkezés, és mintegy százezer törökül beszélő muszlimot érint. Az Ottomán Birodalom összeomlása után a kisebbségi jogokat érintő vitákat végül egyezmények zárták le. A korábbi szabályozások értelmében Nyugat-Trákiában kizárólag az államilag kijelölt muszlim egyházi vezetők voltak illetékesek családjogi és öröklésjogi kérdésekben dönteni. A hatályos jogszabályok szerint azonban a muftik (muzulmán jogtudósok) már csak akkor alkalmazhatják az iszlám igazságszolgáltatást, ha ahhoz a felek hozzájárulnak, különben a görög jogot kell alkalmazni.

 
A fenti sorok értelmében tehát az öröklés kimenetelét nagyban befolyásolja az, hogy a végrendelkező milyen vallású. Moustafa Molla Sali 2008-ban a nyugat-trákiai muszlim közösség tagjaként hunyt el. 2003-ban közjegyző előtt tett végrendeletében azt írta, hogy feleségére, Chatitze Molla Salira szeretné hagyni teljes vagyonát a görög polgári törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően. Az elhunyt két testvére azonban megtámadta a végrendeletet arra hivatkozva, hogy a férfi vallása szerint a muszlim közösség része volt, ezért az ő esetében is a saría rendelkezéseit kell alkalmazni. A görög bíróságok a testvéreknek adtak igazat, így a feleséget csupán az örökség egynegyede illette meg.

 
Chatitze Molla Sali ezután az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A közel négyéves ügy végére a napokban került pont, hiszen a strasbourgi bíróság úgy döntött, hogy a görög hatóságok megengedhetetlen vallási diszkriminációt követtek el. Az ítélet indoklásában az szerepel, hogy Chatitze Molla Sali, a görög polgári törvénykönyvnek megfelelő végrendelet kedvezményezettje szinte megegyező helyzetben volt egy nem muszlim vallású végrendelkező jogos örökösével és csakis az elhunyt vallása miatt kezelték máshogy az ügyét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is hangsúlyozta, hogy a különféle egyezmények nem kötelezték arra Görögországot, hogy alkalmazza az iszlám jogot, csupán egy opcióként jelenik meg a jogrendszerben.