A londoni alsóház január 7-én folytathatja a Brexit feltételeiről szóló vitát, ezt követő héten pedig már a megállapodásról szavazhat.
Theresa May brit miniszterelnök hétfői bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról.
Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket.
Nem sokkal May felszólalása előtt elterjedtek olyan hírek, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt az újabb dátum bejelentésének elmaradása esetére bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni ellene.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a kormányfő beszéde utáni válaszában végül nem jelentette be a bizalmatlansági indítványt Theresa May ellen, de közölte, hogy a Labour megítélése szerint a konzervatív párti miniszterelnök „országos válsághelyzetet” idézett elő Brexit-politikájával.
Theresa May a múlt héten már megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni. Az ellenzékre azonban ez nem vonatkozik, a Munkáspárt a legnagyobb ellenzéki erőként bármikor beterjeszthet bizalmatlansági indítványt Theresa May vagy akár az egész kormány ellen.
Hétfői alsóházi beszédében a kormányfő kijelentette: a múlt heti EU-csúcson az uniós vezetők egyértelmű kötelezettséget vállaltak arra, hogy gyors ütemben dolgoznak egy olyan átfogó megállapodás elérésért, amely szükségtelenné teszi az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás alkalmazását.
E pótmechanizmus – amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor folyamatosan lázong – közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre egy olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.
Theresa May hangsúlyozta azt is, hogy a mechanizmust - ha mégis szükség lenne rá -, az EU szerint is csak átmeneti időszakra lehetne életbe léptetni.
Felszólalásában nyomatékosan kitért az esetleges újabb EU-referendum egyre többször felmerülő kérdésére is, kijelentve: ha a brit kormány ismét népszavazást írna ki az EU-tagságról, azzal azt üzenné a demokráciában bízó millióknak, hogy a demokrácia nem teljesíti a vele szembeni elvárásokat.
May szerint egy újabb referendum valószínűleg nem vinné előbbre az országot, mint a legutóbbi, viszont még mélyebb megosztottságot teremtene, éppen egy olyan időszakban, amikor az ország egyesítésén kellene dolgozni.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
May arra intette azokat, akik újabb referendumot szorgalmaznak, hogy ne forduljanak szembe hitszegő módon a brit néppel, mert ha ezt egy második népszavazás kiírásával megteszik, azzal helyrehozhatatlan mértékben károsítanák a brit politika integritását.
Az EU-tagságról szóló esetleges újabb népszavazásról egyre hevesebb viták dúlnak a brit belpolitikában. Az indulatok különösen magasra csaptak azután, hogy volt munkáspárti kormányfő az elmúlt napokban több, nagy feltűnést keltő beszédben szorgalmazta az újabb referendum kiírását, és a hétvégén emiatt szinte példátlanul éles hangvételű nyilvános szóváltásba keveredett Theresa Mayjel, akivel üzenetek és válaszüzenetek sorozatában ítélték el egymás álláspontját.
A Sky Data közvélemény-kutató csoport hétfő este közzétett gyorsfelmérése kimutatta, hogy a britek abszolút többsége, 53 százaléka pártolná egy olyan népszavazást kiírását, amelyen arról lehetne dönteni, hogy az Egyesült Királyság a jelenlegi Brexit-megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, vagy maradjon az EU tagja.
A válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy új referendum esetén a bennmaradásra voksolna, 32 százalék szavazna a megállapodás nélküli kilépésre, és 16 százalék arra, hogy a Brexit az EU-val kötött megállapodás alapján menjen végbe.
(MTI)
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént gyárt, de ennek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára emelnék a termelést gigantikus infrastruktúra-fejlesztésekkel. A zöldhidrogén azonban drága és energiafaló – valóban ez a jövő, vagy zsákutca csupán?
Egy holland rendszámú, szürke Volvót hagytak a Maelbeek metróállomás előtt, ahol 2016-ban iszlamista terrortámadás történt.
Ha a magyar kormány a történelem főutcáján áll, akkor azt a Hazudozás útjának hívják.
Ennek ellenére óriási siker, hogy 2011 óta 212 ezer gyermekkel több született meg, mint családbarát fordulat nélkül.
Nagy bajba kerül az az Európai Bizottság, ha nem állja a szavát.
A jobboldali találkozó pontos időpontja is kiderült.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
