Az iráni rakétaprogram elleni fellépésre szólította fel Mike Pompeo az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az iráni rakétaprogram elleni fellépésre sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT).
A BT ülésén elmondott szerdai beszédében az amerikai diplomácia irányítója azt hangoztatta, hogy Irán a 2015-ben megkötött többhatalmi atomegyezmény óta nem állt le rakétafejlesztési programjával. „Kihasználta a nemzetek jóindulatát és semmibe vette a BT több határozatát, miközben robusztus ballisztikusrakéta-programon dolgozott” – fogalmazott Pompeo.
Az amerikai külügyminiszter hivatkozott az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik vezetőjére, Amir Hadzsizadehra, aki két nappal ezelőtt leszögezte, hogy Irán képes 2000 kilométeres, sőt, ennél nagyobb hatótávolságú ballisztikusrakéták előállítására is, és évente 40-50 rakétakísérletet hajt végre. Pompeo hangsúlyozta, hogy Teherán ballisztikusrakéta-rendszereket exportál Jemenbe és az iraki síita milicistáknak is.
A tárcavezető leszögezte: az Iránnak tett „jóakaratról tanúskodó gesztusaink feleslegeseknek bizonyultak”, és nem az Egyesült Államok az egyedüli ország, amely aggodalmait hangoztatja az iráni rakétaprogram miatt. Ezzel összefüggésben Franciaországot, Németországot és az Egyesült Királyságot említette, és közölte, hogy Izrael további bizonyítékokkal szolgált arra, hogy Irán nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas ballisztikus rakétákkal folytat kísérleteket. Az amerikai politikus szerint Izraelnek arra is bizonyítékok állnak rendelkezésére, hogy a teheráni kormányzat fegyverrendszereket ad át közel-keleti szövetségeseinek.
Mike Pompeo arra szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hozzon az ellenőrzést biztosító és tiltó intézkedéseket annak megakadályozására, hogy Irán – megsértve az eddigi ENSZ-határozatokat - többé ne exportálhasson fegyvereket.
A BT-ülés előtt az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Svédország és Lengyelország ENSZ-képviselője közös közleményt tett közzé, amelyben szintén aggodalmát hangoztatta az iráni rakétaprogram miatt.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
A bűnlajstroma sem volt rövid, mégis iskoláknál foglalkoztatták.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
