EP-választás: Frans Timmermans lett az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje

Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja (PES).

A pénteken kezdődött kétnapos találkozó résztvevői egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a párt egységének erősítése céljából novemberben visszalépett.

A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye.

Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most Európa lelke a tét.

 „Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása” – hangsúlyozta.

„A szocialisták és szociáldemokraták nem elégedhetnek meg a jelenlegi helyzettel, jobb világra kell törekednünk magunk, gyerekeink és unokáink számára” – mondta.

A kongresszuson a PES elnökévé újraválasztott bolgár Szergej Sztanisev üdvözölte Timmermans jelöltségét, akit hosszan méltatott.

Az 57 éves, holland Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven kiválóan beszélő, szenvedélyesen EU-párti politikus, akit ugyanakkor sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt. 

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre. 

Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy automatikusan a csúcsjelölti rendszert fogják alkalmazni, miután ezt több tagállam is elveti. 

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországok vezetőit.

(MTI)