Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Az Európai Unió Bírósága áprilisban olyan ítéletet hozott, miszerint a kísérő nélküli kiskorút akkor is megilleti a családegyesítés joga, ha a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válik. Ez az új döntés több ország nemzeti jogával ütközik, többek között Németországéval is. Sajtóértesülések szerint a német szövetségi kormány nem gondolja magára nézve kötelezőnek az EUB ítéletében foglaltak betartását, emiatt elhatárolódik a családegyesítéstől a fent megnevezett esetben.

Élénk politikai és társadalmi vita bontakozott ki Németországban arról, hogy végre kell-e hajtania a szövetségi kormánynak az Európai Unió Bíróságának ítéletét. A vita alapját egy konkrét ügy adja. 2018. április 12-án az EU legfelsőbb bírósági szerve úgy döntött, hogy a tagállamok területére érkező kísérő nélküli kiskorúakat akkor is megilleti a családegyesítés joga, ha a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válnak. Az ítélet két eritreai kiskorú menekült családegyesítési ügyében született, miután egy holland bíróság előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságának. A holland jog szerint csak akkor illeti meg a kiskorút a fent megnevezett jog, ha az ítélet meghozatalakor sem töltötte még be a nagykorúsági korhatárt. Az Európai Unió Bíróságának markáns véleménye ezzel szemben az, hogy a jogbiztonság és a kiskorú mindenek fölött álló érdeke elveinek alkalmazásával akkor is lehetővé kell tenniük a tagállamoknak a kiskorú szüleinek beutazását, ha az eljárás ideje alatt a kiskorú nagykorúvá vált.
A DW cikkében arról számolt be, hogy a német szövetségi kormány nem gondolja magára nézve kötelezőnek az EU Bíróságának ítéletét, emiatt annak betartását sem tervezik. Németország jogrendszere Hollandiához hasonlóan azt követeli meg, hogy a kiskorú a menedékjog iránti kérelem elbírálásának időpontjáig se váljon nagykorúvá. A szövetségi Belügyminisztérium szóvivője nem látja indokoltnak a német jogszabályok módosítását, mivel az ítélet egy holland ügyben született. A holland nemzeti jog pedig eltér a némettől, így szerinte „Németországra nézve nincs kötelező ereje” az EUB ítéletének. Franziska Giffey (SPD) családügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az eljárás során figyelembe kell venni a kiskorú mindenek fölött álló érdekét. Az Amnesty International képviselője pedig felháborodásának adott hangot a kormány álláspontjával kapcsolatban, mivel az EUB ítélete kifejezetten kimondja, hogy a tagállamok nem határozhatják meg önhatalmúlag, hogy az eljárás mely időpontjában kell a kérelmezőnek kiskorúnak lennie. A szervezet véleménye szerint a német szabályozás súlyosan sérti az emberi jogokat, így haladéktalanul módosítani kell. A Pro Asyl nevű civil szervezet szintén a német jog módosítására szólította fel a szövetségi kormányt.
