Londonban 150 ezer orosz állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, és közülük akár 75 ezren is dolgozhatnak külső informátorként az orosz hírszerző, illetve katonai hírszerző szolgálatoknak – áll a „Putyin mindent lát és mindent hall" címet viselő tanulmányban.
A Londonban élő orosz közösség tagjainak akár a fele is az orosz titkosszolgálatok informátora lehet – áll egy brit kutatóintézet kedden ismertetett elemzésében.
A Henry Jackson Society nevű konzervatív külpolitikai elemzőműhely által összeállított 28 oldalas tanulmány szerint – amelynek elkészítéséhez szakértői segítséget nyújtott Sir Richard Dearlove, a brit külső hírszerzés (MI6) volt vezérigazgatója – kétszázra tehető a londoni orosz nagykövetség diplomáciai állományában, vagy azon kívül, fedetten dolgozó orosz titkosszolgálati tisztek száma, és ötszázra az általuk közvetlenül irányított ügynököké. Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen titkosszolgálati tevékenységet folytató, a különböző orosz felderítő és hírszerző szolgálatok alkalmazásában álló nagy-britanniai orosz ügynökhálózat létszáma.
Egyedül Londonban 150 ezer orosz állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, és közülük akár 75 ezren is dolgozhatnak külső informátorként az orosz hírszerző, illetve katonai hírszerző szolgálatoknak – áll a „Putyin mindent lát és mindent hall" címet viselő tanulmányban.
A Henry Jackson Society szakértői szerint az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatok mérete 52-szeresen haladhatja meg a hasonló profilú brit szolgálatokét, és jelenleg ötször annyi orosz titkosszolgálati ügynök dolgozhat Nagy-Britanniában, mint 2010-ben.
A brit kormány tavasszal kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában.
Az intézkedés előzményeként márciusban Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal megpróbálták megölni az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, a délnyugat-angliai Salisbury városában élő Szergej Szkripalt, aki kettős ügynökként az MI6-nek is dolgozott, és lányát, Julija Szkripalt, aki látogatóban volt apjánál.
Mindkettőjüket hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak.
London gyanúja szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
Theresa May brit miniszterelnök a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasítása után azt mondta a brit parlamentben, hogy London ezzel a lépéssel a következő évekre „alapvető mértékben leépítette" Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét, és ha Moszkva ezt a kapacitást újjá akarja építeni, azt a brit kormány meg fogja akadályozni.
A Henry Jackson Society tanulmánya szerint azonban a brit kormánynak még sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az orosz hírszerzési kapacitás leépítésére. Az intézet ajánlásai között szerepel egyebek mellett annak megfontolása is, hogy nem kellene-e megvonni az olyan médiaszervezetek tagjainak parlamenti belépőit, amelyekről kiderül, hogy orosz kémeket is foglalkoztatnak.
Sir Richard Dearlove a tanulmányhoz fűzött kommentárjában hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nagyszabású hírszerzési tevékenységet folytat Nyugaton, és Nagy-Britanniának jelentős erőforrásokat kell ráállítania e fenyegetés kivédésére. Az MI6 volt vezérigazgatója szerint a hatékony titkosszolgálati ellenintézkedési kapacitás fenntartása ugyanolyan fontos, mint a hidegháború idején volt.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
Egy valamibe azonban nem egyezett bele.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Van, aki számára rögös út vezetett a megtérésig, másoknak mindig is magától értetődő volt.
Barabássy Miklós mérnökkel beszélgettünk úttörő tanulmányáról és következtetéseiről.
