Nem valószínű, hogy a félidős amerikai kongresszusi választások jelentősebb irányváltást eredményeznek az amerikai gazdaságpolitikában – vélik Londoni pénzügyi elemzők.
Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint nem valószínű, hogy a félidős amerikai kongresszusi választások jelentősebb irányváltást eredményeznek az amerikai gazdaságpolitikában.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics szerda este ismertetett tanulmányában kiemeli, hogy az idén továbbra is 2,9 százalék körüli, jövőre 2,5 százalékos növekedést vár az amerikai gazdaságban.
A ház londoni elemzői szerint az könnyen elképzelhető, hogy a mexikói határon tervezett fal építésének finanszírozásával szembeni ellenállás miatt december elején részleges leállásra kényszerülhet az amerikai kormányzati szektor, de az új Kongresszusnak – amelynek alsó kamarájában, a képviselőházban immár a demokraták lesznek többségben - és a Fehér Háznak jövőre néhány kulcsfontosságú ügyben egyezségre kell jutnia.
Az Oxford Economics ezek közé sorolta a NAFTA-egyezmény helyébe lépő amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi megállapodás (USMCA) ratifikálását. A cég londoni elemzői szerint ez a jövő év elején a kongresszusi megosztottság ellenére valószínűleg meg is történik, mivel az egyezménynek nincs életképes alternatívája.
Az új Kongresszusnak emellett jövő nyárig meg kell szavaznia az államadósság-limit újabb emelését, és el kell fogadnia a 2020-2021-es pénzügyi év költségvetését.
Az államadósság-limit esetében azonban nem lehet kizárni, hogy csak az utolsó pillanatban születik egyezség, és ez ismét piaci félelmeket kelthet az Egyesült Államok szuverén törlesztésképtelenné válásával kapcsolatban.
Ha pedig nem sikerül elfogadtatni a 2020-2021-es pénzügyi év szövetségi költségvetését, akkor ismét kiadási limitek lépnek életbe, és az Oxford Economics saját modellszámításai szerint ez 0,3 százalékponttal lassítaná az amerikai gazdaság növekedését 2020-ban a költségvetés elfogadásával számoló alapeseti előrejelzéshez képest.
A ház szerint a 2020-as elnökválasztás közeledtével ez a forgatókönyv nem valószínű, bár az immár megosztott Kongresszusban nem is lesz egyszerű elfogadtatni a szövetségi költségvetéseket.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő szerdai helyzetértékelésében szintén arra a véleményre jut, hogy nem valószínű jelentőseb irányváltás az amerikai gazdaságpolitikában a következő Kongresszus megalakulása után sem.
A Moody's szerint a nagymértékű politikai polarizáció közepette nehéz lesz elfogadtatni a megosztott Kongresszussal jelentős horderejű törvénytervezeteket, és így a Trump-kormányzat várhatóan a következő két évben is a végrehajtói hatalmi jogkörökre építve igyekszik majd elérni szakpolitikai célkitűzéseit.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a kormányzat feletti, a demokrata többségű képviselőházból eredő erősebb kongresszusi ellenőrzés miatt a végrehajtói ág az eddiginél lassabban tudja majd érvényesíteni programját.
A Moody's szerint azonban a kereskedelempolitika irányának meghatározója továbbra is a Fehér Ház lesz, és ennek jegyében újabb kereskedelmi intézkedések várhatók Kínával szemben.
A Moody's londoni elemzői is azon a véleményen vannak ugyanakkor, hogy az új törvényhozás 2019-ben jóváhagyja a NAFTA-szerződés utódjaként kidolgozott amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi megállapodást, jóllehet az immár demokrata többségű képviselőház valószínűleg módosításokat követel majd, és ez lassíthatja a ratifikációs folyamatot.
A végrehajtói hatalmi ág hatásköri korlátain belül a Fehér Ház várhatóan folytatja az illegális bevándorlással szembeni fellépést, és szigorítani fogja a legális bevándorlás szabályozását is. A bevándorlási korlátozások azonban növelhetik a vállalati szektor foglalkoztatási költségeit, súlyosbíthatják a munkaerőhiányt és erősíthetik a bérkiáramlási nyomást az amerikai gazdaságban, éppen egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliségi ráta mélységi rekordokon jár – áll a Moody's szerdai helyzetértékelésében.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szerdai előrejelzésében azt emelte ki, hogy a félidős választások eredményét követő európai tőzsdei megugrás aligha lesz tartós, tekintettel az amerikai gazdasági növekedés lassulásának kilátására.
A ház szerint az európai részvénypiacok szerdai erősödését valószínűleg az a piaci várakozás eredményezte, hogy a demokraták többségbe kerülése a képviselőházban megnehezítheti Donald Trump számára a széleskörű protekcionista kereskedelempolitika folytatását, legalábbis Európával szemben. Ezt jelezte, hogy az európai autóipari részvények – amelyek különösen megszenvedték az amerikai kereskedelempolitikai lépéseket – a szerdai európai kereskedésben kiemelkedően teljesítettek.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a kongresszusi erőviszonyok változásának valószínűbb következménye az lesz, hogy a republikánusok nem tudnak újabb adócsökkentéseket elfogadtatni, és a további európai tőzsdei teljesítményt inkább az amerikai gazdasági növekedés valószínű jövő évi lassulása határozza majd meg. A ház szerint a történelmi távú visszatekintések arra vallanak, hogy egy ilyen környezetben az európai tőzsdék legalább annyira rosszul teljesítenek, mint az amerikaiak.
A Capital Economics elemzői szerint valószínűtlen, hogy Trump mérsékelné Kínával kapcsolatos kereskedelempolitikai nézeteit, különös tekintettel arra, hogy sok demokrata törvényhozó is osztja az elnök ellenérzéseit a kínai kereskedelmi gyakorlattal szemben. Ez is magyarázza, hogy a japán és a kínai tőzsdék szerdán veszteségben zártak.
(MTI)
Beszédében hangsúlyozta: szerinte a diplomáciai és katonai nyomás vezette Izraelt idáig, és hozzátette, hogy a Hamászt lefegyverzik, Gázát pedig demilitarizálják — „könnyedén vagy erőszakkal”.
A Hamász beleegyezett, hogy szabadon engedi az összes, még fogságban lévő izraeli túszt. Trump azonnal reagált.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
Szétdúlta a békésen üldögélő MAGA-aktivisták holmiját, egyiküket fel is lökte.
Az elnök hivatalosan is fegyveres konfliktusként ismerte el az Egyesült Államok és a latin-amerikai kábítószerkartellek közötti harcot.
A Fehér Ház jóváhagyásával és információi révén támadhatja Ukrajna az orosz energia-infrastruktúrát.
A hatósági határozat szerint „nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja” miatt indult nyomozás.
Nekem kezd nagyon elegem lenni abból, hogy egyesek 15 éve próbálják áthangolni a közvéleményt, mondván, hogy félnek, üldözik őket, nem kapnak esélyt, és a „diktatúra emberei” dolgoznak az elnyomáson, illetve az „ellenállók” ellehetetlenítésén.
