Az Irán elleni szankciókról, Ukrajna és Krím sorsáról és a spanyol-orosz együttműködésről is egyeztetett Szergej Lavrov és Josep Borrell, Oroszország és Spanyolország külügyminiszterei.
Teljességgel törvénytelenek az Egyesült Államok szankciói Iránnal szemben – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Madridban, miután megbeszélést folytatott spanyol kollégájával. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón az orosz miniszter elfogadhatatlannak nevezte az olyan párbeszédet, amely „az ultimátumok nyelvét használja”. „Egy új és súlyos hiba” – fogalmazott a szankciókkal kapcsolatban Josep Borrell spanyol külügyminiszter maga is elutasítva az ultimátumokat és egyoldalú követeléseket. „A velem vagy ellenem egy másik korszakhoz tartozik” – jegyezte meg a spanyol politikus.
A sajtótájékoztatón Szergej Lavrov visszautasította azokat a vádakat miszerint országa beleavatkozott volna az Egyesült Államokban zajló félidős választásokba, ahogy azt is, hogy korábban ilyet tett volna például a katalán függetlenségi törekvések esetében. Josep Borrell ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: sosem állították, hogy az orosz kormánytól származott volna a tavaly alkotmányellenesen megrendezett katalán referendummal kapcsolatos dezinformálás, azt azonban igaznak nevezte, hogy egyes orosz sajtóorgánumok álhíreket terjesztettek. A spanyol politikus egyúttal nyilvánosan mondott köszönetet, hogy Oroszország támogatja Spanyolország szuverenitását és területi integritását a független katalán köztársasági törekvésekkel szemben. „Két elv, amelyet Spanyolország Ukrajna és a Krím esetében is védelmez, ahogy az Európai Unió is” – jegyezte meg.
A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy létrehoznak egy kiberbiztonsági csoportot, amely egyebek mellett az internetes álhírek (fake news) terjesztését vizsgálná és elemezné, azért, hogy így megakadályozzák a „jövőbeli súrlódásokat”, és ehhez számítanak más országok csatlakozására is. Mindketten szükségesnek ítélték a párbeszédet Moszkva és az Európai Unió közötti viszony rendezéséhez. A spanyol külügyminiszter szerint Spanyolország az egyik legnagyobb károsultja az unió szankciókra adott orosz válaszintézkedéseknek, ezért „bárki másnál jobban” kívánja a kapcsolatok normalizálását, és azon fog dolgozni, hogy Oroszország visszatérhessen az Európa Tanácsba, amelynek parlamenti közgyűlésében 2014-ben függesztették fel szavazati jogát a Krím-félsziget annektálása miatt. Szergej Lavrov szerint Spanyolország azon európai országok között van, amelyek megértik a „rendellenes helyzetet” Moszkva és az EU között, egyúttal sajnálatát fejezte ki a unió hallgatása miatt az orosz anyanyelvűek elleni „diszkriminatív” ukrán törvényekkel kapcsolatban.
Az orosz politikus újságírói kérdésre válaszolva aggodalmának adott hangot a Norvégiában, mint mondta, gyakorlatilag az orosz határon zajló NATO-hadgyakorlat miatt, csakúgy mint a balti államokbeli, valamint a lengyelországi és a romániai katonai aktivitás miatt. Az orosz diplomácia vezetője utoljára négy éve járt hivatalos látogatáson a dél-európai országban. Mostani útján elsőként VI. Fülöp spanyol király fogadta. A találkozó elsődleges célja a spanyol-orosz kapcsolatok elmélyítése, meglévő együttműködéseinek fokozása. Ennek részeként újabb kétéves megállapodást írtak alá a két ország külügyminisztériumai közötti politikai konzultációk folytatásáról.
A megbeszélésen fontos szerepet kaptak a gazdasági és kereskedelmi összeköttetések. Ezen a területen működik egy kormányközi bizottság is, amely öt munkacsoportban dolgozik: a beruházások, az űrkutatás, az energia, a szállítmányozás és a turizmus területén. A spanyol-orosz kormányközi bizottság kétévente tartja megbeszéléseit, a soron következő Madridban lesz 2019-ben.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Hét férfit tartóztatott le a rendőrség, akik Bondi Beach felé tartottak, ahol vasárnap két iszlamista tizenöt zsidót gyilkolt meg egy hanuka-ünnepségen.
