Franciaországban nagyrészt alábbhagyott, az Indiai Óceánon fekvő Réunion szigetén viszont zavargásokba torkollott az üzemanyagadó emelése elleni tiltakozás.
Franciaország európai területén kifulladóban, Réunion szigetén zavargásokba torkollott az üzemanyagadó emelése elleni tiltakozó mozgalom
Kifulladni látszott szerdán Franciaország európai részén az üzemanyagadó emelése ellen ötödik napja útblokádokkal tiltakozó mozgalom, miközben Réunion szigetén zavargásokba torkollott. A kormány javaslatai eddig nem vezettek megoldásra, a franciák 70 százaléka továbbra is szimpatizál a tüntetők követeléseivel, de csak 40 százalékuk támogatja a megmozdulást.
„A sárga mellényesek megmozdulása nem egy szervezett mozgalom szóvivővel. Semmiben sem hasonlítható más szociális konfliktusok megoldási módozataihoz” – mondta szerdán Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter a France Inter közrádióban megerősítve, hogy a kormány nem vonja vissza az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-re tervezett emelését.
Laurent Berger, a CFDT szakszervezet vezetőjének az energetikai átmenet megszervezésére az összes érdekelt képviseletével rendezendő konferenciára tett javaslatát a szakszervezetek és a politikai pártok egy része is üdvözölte, de a kormány nem tekinti megfelelő megoldásnak a tüntetők követeléseire. Miközben a kormánypárti képviselők egy része helyi szinteken sürget párbeszédet a tiltakozókkal, több miniszter is megerősítette szerdán, hogy az adóemelés visszavonása nem jöhet szóba.
Szóvivő: A kormány „látható megoldásokon gondolkodik”
„Vannak jogos nehézségek, amelyeket meg kell hallani, de vannak elfogathatatlan tiltakozások is. A közrendet illetően hajthatatlanok vagyunk. Nem elfogadható, hogy ketten meghaltak (az úttorlaszok miatti balesetekben), hogy sérültek vannak a tüntetők és a rendőrök között is, sem a rasszista, antiszemita és homofób megszólalások” – mondta szerdán Benjamin Griveaux kormányszóvivő.
Jelezte, hogy a kormány „látható megoldásokon gondolkodik a következő hetekben”, amelyeket az önkormányzati vezetőkkel, a szakszervezeti és munkáltatói képviselőkkel együtt kíván megvalósítani. Benjamin Grivaux úgy látja, hogy a megmozdulást részben „a lecsúszástól való valós félelem vezérli azon emberek számára, akik évek óta egyre sötétebben látják a jövőjüket”. Emlékeztetett arra, hogy az energetikai átálláshoz január 1-től 500 millió eurós rezsicsökkentő intézkedéscsomagot vezet be a kormány.
Úttorlaszok
A belügyminisztérium szerdai összesítése szerint szerdán országszerte mintegy 7 ezren tüntettek 337 helyen és 96 útblokádot állítottak fel. A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon, a közösségi oldalakon szervezett, megmozdulás szombaton kezdődött, aznap csaknem 290 ezren tiltakoztak országszerte, vasárnap 46 ezren, hétfőn 26 ezren, kedden 10 ezren vettek részt az útblokádokban. A torlaszoknál bekövetkezett incidenseknek a belügyminiszteri összesítés szerint eddig két halálos áldozata és 552 sérültje van, közülük 95 rendőr, eddig 582 ember állítottak elő, közülük 450-en vannak őrizetben. Szerdán elsősorban az ország déli részén, Toulouse környékén, valamint a breton utakon voltak fennakadások a úttorlaszok miatt.
Kijárási tilalom Réunion szigetén
A helyzet a tengerentúli Réunion szigetén a legsúlyosabb, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, amikor azok megpróbálták az elfoglalt üzemanyag-raktárakat és kikötőket felszabadítani. A zavargásokban harminc rendőr megsérült, a szigeten kijárási tilalmat rendeltek el.
A rendőrség kedden harminc stratégiai helyszínt, 15 üzemanyagraktárt, öt bevásárlóközpontot, valamint autópálya le- és felhajtókat szabadított fel, és szerdán is folyamatosan távolítja el a tüntetőket a blokádokról.
A breton Qiumperben négy férfit kedden négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amiért szombaton kövekkel és üvegekkel dobálták a rendőröket.
A tiltakozó autósok által néhány hete indított, a gépkocsikban kötelezően tartandó, sárga láthatósági mellényről elnevezett sárga mellényesek mozgalmához tartozók szombat óta folytatják forgalomlassító és útlezáró akcióikat az üzemanyag környezetvédelmi adójának január 1-től tervezett emelése ellen. A Facebookon szombatra szerveznek hatalmas demonstrációt Párizsban, de a tömegtüntetést egyelőre még senki nem jelentette be a rendőrségen.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által november 20-21-én 1002 francia nagykorú választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a tiltakozók követeléseivel, ami enyhe csökkenést jelent a múlt héten mért 74 százalékhoz képest. A megkérdezettek közül azonban csak 40 százaléka támogatja a megmozdulást, ami 7 százalékkal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt.
(MTI)
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A tárcavezető szerint a kormány beavatkozása az üzemanyagárakba megtette hatását.
A francia elnök kihasználta ezt az ajándékcserét, hogy megmutassa a francia kultúrát és luxust.
A francia államfő háborús kijelentései már a hazájában is vihart kavartak: az egyik legutóbbi, Franciaország atomdoktrínáját érintő javaslata, hogy vitassák meg a nukleáris erők európai alkalmazásának kérdéseit a szomszédos vezetőkkel, az ellenzék részéről heves elutasításra talált. Jobb- és baloldali politikusok azt hangoztatták, hogy az elnök megkezdte az ország nukleáris stratégiájának lazítását, mégpedig azért, hogy azt ez európai szolidaritás oltárára helyezze. Ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök akár kénye-kedve szerint dönthet.
Önmagában nem a kínai elnök látogatásának a ténye a problémás, a várható tartalma az.
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
Ez a gyorsan hanyatló aggastyán a legjózanabb hang abban az adminisztrációban.
Nehéz még fölmérni a következményeket.
