Erdők Ideje: ahol a madár se jár

Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvében elmondja hogyan vonzzák az erdők a csapadékot a tengertől, óceántól, ameddig összefüggő erdőterületek vannak addig van bőven eső, kivágják megkezdődik az elsivatagosodás. Nálunk az ártéri gazdálkodás megszüntetésével, a Tisza, Duna szabályozásával elkezdődött, az iparszerű mezőgazdasággal folytatódott, mára a talajok 10%-os humusztartalmától eljutottunk az 1,5 %ra

Aki ezt a cikket írta nem látott fenyőerdőt: a lúcos ilyen -természetesen!- a Kárpátokban : nem tűr sem cserjeszintet, sem elegyes fajokat mire zárt erdővé válik. Az avar csak tűlevelekből áll, lassan bomlik, s nyilván kedvez a tűlevelűeknek a savas talaj. Az aljnövényzet is savkedvelő: madársóska, moha félék, harasztok. De tele van rovarokkal (cincérek, vereshangyák, szúfélék stb.) s madarakkal. Nagy területen telepített ipari duglász erdőt nem láttam. Lehet, hogy kemizálják?

"Az erdőmérnökök, a favágók, a környező települések lakói teljesen el vannak keseredve. Aki teheti, megvásárolja a maradék földeket és ott érintetlenül hagyja az erdőket, úgy, ahogy a JóIsten megteremtette, mert a természet tudja, hogyan a legjobb a működése: ember nélkül." Szép szép, de az ember simán tudja segíteni az Isten munkáját, ha ésszel ültetne, gondozná az erdőket! Az erdő nem csak fák tömege, hanem élőhelyi közösség, aminek működési feltételei vannak. Van szüksége minden lénynek élelemre, napfényre és az élet körforgására, ami bizony a profit ellenében hat, de ha nem egyoldalú a profit várás, bizony úgy sokkal kifizetődőbb. Pláne, ha ezt generációk sorában próbáljuk kivenni az erdőből! Korunk mindent most szemlélete a jövőt éli fel talmi haszonért, sajnos!

A Felcsúti-kisvasút, ami nem vezet sehová meghosszabbított nyomvonalat kap az erdőbe is. Nagyon szép lesz.