Az Európai Unió Bírósága az EP-képviselők magánéletére hivatkozva döntött a képviselői költekezések titkosításáról. A Sargentini-jelentésben még a magyar képviselők anyagi helyzetének átláthatatlansága miatt aggódtak.
Az Európai Unió Bírósága az EP-képviselők magánéletére hivatkozva döntött a képviselői költekezések titkosításáról – írja a 888 a The Guardianra hivatkozva.
A brit lap újságírói azért indítottak pert az Európai Bíróságnál az Európai Parlamenttel szemben, mert a Parlament megtagadta az európai parlamenti képviselők napidíjára, az utazási költségeik megtérítésére, valamint a parlamenti asszisztensi költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét. A The Guardian azt szerette volna megtudni, hogy mire költik a fizetésükön túl, költségtérítésként kiutalt összeget az európai parlamenti képviselők.
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság azonban úgy döntött, a parlament képviselőinek nem kell beszámolniuk, hogy mire és mennyit költenek, hiszen ezen adatok nyilvánosságra hozatala sértené a politikusok személyiségi jogait.
A bíróság indoklásában kifejtette, hogy a kiadások közzétételének kötelezettsége aláásná az európai parlamenti képviselők magánéletét. Az Európai Parlament tagjai bruttó fizetésként 8 611 eurót (2 700 000 forint) kapnak, a parlament elhagyásakor pedig 206 644 eurót (mintegy 64 millió forintot) fizetnek ki nekik – mintegy végkielégítésként. A legtöbb parlamenti képviselő a lehető legnagyobb összeget kéri irodabérlésre, de az elszámolásnál semmilyen bizonylatot nem kell bemutatnia.
A Bíróság szerint azért tagadta meg jogosan a Parlament a dokumentumok kiadását, mert azok személyes adatokat tartalmaznak, valamint
a kérelmezők nem bizonyították az említett adatok továbbításának a szükségességét.
A Bíróság elismeri, hogy a Parlament kitakarhatta volna a dokumentumokban a személyes adatokat, és így legalább részlegesen hozzáférhetőkké váltak volna. De a kérelmezett dokumentumok olyan változatának a hozzáférhetővé tétele, amelyből mindenfajta személyes adatot eltávolítottak (ideértve a Parlament képviselőinek a nevét), az e dokumentumokhoz való hozzáférést mindenfajta hasznosságtól megfosztotta volna.
Hozzáteszik még, hogy az összes személyes adatot nem lehetett volna kitörölni, mert túlzott adminisztratív terhet jelentett volna.
Érdekesség, hogy az Európai Parlament által szeptember 12-én elfogadott Sargentini-jelentésben az európai parlamenti képviselők még a magyar országgyűlési képviselők pénügyeinek átláthatósága miatt aggódtak. A jelentésben a magyar vagyonnyilatkozati rendszert kritizálták, megállapították, hogy a magyar rendszer átláthatatlan, ezért „egységes elektronikus adatbázist kell létrehozni annak érdekében, hogy valamennyi nyilatkozat és azok módosításai átlátható módon hozzáférhetők legyenek”,
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
„A demokrácia azt jelentené, hogy tiszteletben tartjuk a Magyarországon megválasztott kormányt.”
Durvul a legújabb EU-s korrupciós botrány.
A Tisza-vezér vezeti azt a Top 10-es listát, amelyen a legkevesebb európai parlamenti ülésen résztvevő politikusok szerepelnek.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
A minden képzeletet felülmúló ukrán korrupció egyre több döntéshozónál veri ki a biztosítékot.
Nagyjából bármi elképzelhető, nem tudni, mi zajlik pontosan a színfalak mögött.
