Bár változtatna a befogadás jelenlegi módszerén a német közvélemény, de egy kutatás szerint a migránsokat érintő kérdésekben a légkör mérsékelt az országban.
A németek többsége továbbra is hajlandó menekültek befogadására és úgy véli, hogy a menekültek gazdaságilag és kuturálisan is kedvező hatással vannak hazájukra, azonban a többség a befogadás korlátozását is fontosnak tartja – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration - SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs – társadalmi beilleszkedési, befogadási – légkör továbbra is stabil Németországban.
Kulturális sokszínűség
A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép. Ez főleg azokra a vidékekre érvényes, amelyeken a „kulturális sokszínűség” a mindennapok része – áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben, amely szerint a az ország keleti részén, a volt NDK területén kevésbé jónak ítélik az együttélést, mint Nyugaton, ami mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett migrációs hátterű – bevándorló vagy bevándorló családból származó – emberek alacsonyabb aránya miatt kevesebb a kapcsolat a született németek és a bevándorlók között.
Az előbbi csoportban – az úgynevezett nem migrációs hátterű, azaz németnek született emberek körében – az ország egészét tekintve 60,4 százalék egyetért azzal az állítással, hogy Németországnak továbbra is be kell fogadnia menekülteket, még akkor is, ha az Európai Unió összes többi tagországa elzárkózik a befogadástól. Ugyanakkor szintén többségi, 57,7 százalékos a támogatottsága annak a követelésnek, hogy be kell vezetni egy felső határt a befogadásban.
Migráció és közbiztonság
A felmérés azt is kimutatta, hogy a született németek 70,6 százaléka szerint a menekültek hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, míg 28,7 százalék szerint a menekültek a jelenlegi létszámban veszélyt jelentenek Németország jólétére. A németországi lakosság valamennyi származási csoportját együttvéve szintén többségi vélemény, hogy a menekültek hosszabb távon Németország kulturális gazdagságát is növelik. A migráció és a bűnözés összefüggésének heves politikai állásfoglalásokat ingerlő kérdését differenciáltan ítéli meg a német lakosság. A bevándorlást és a bevándorlókat általában véve, vagyis az utóbbi évtizedben érkezett migránsokat egy rétegként kezelve valamennyi származási csoportban kisebbségi, rendszerint 30 százalék alatti a támogatottsága annak a kijelentésnek, hogy a migráció miatt növekedik a bűnözés.
Az utóbbi években érkezett menekültekre vonatkoztatva viszont megosztottság mutatkozik. A nem migrációs hátterű lakosságban például 47,8 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében pedig 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással. Az Integrációs barométer 2018 kutatásban 9298 embert kérdeztek meg 2017 júliusa és a 2018 januárja között. A telefonos interjúkat német, angol, török, orosz, perzsa és arab nyelven készítették. Az adatok a lakosság 15 éven feletti részére, a nem migrációs és a migrációs hátterű csoportok egészére nézve reprezentatívak.
Az SVR 2008-ban alakult meg, a többi között a Volkswagen, a Robert Bosch, a Bertelsmann és a Vodafone németországi közhasznú alapítványának támogatásával készít elemzéseket az integráció és a migráció témájában.
(MTI)
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Politikai eszközökkel támadják Magyarországot.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Olyan listákat vezet Svédország, melyeken senki sem akar első lenni. Varga Mátyás Zsolt írása.
Így kovácsolt politikai tőkét és gazdagította hálózatát a milliárdos az illegális bevándorlásból.
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
A Tisza politikusa lakossági fórumokra járt a fegyverével, ami még a volt baloldali honvédelmi miniszter szerint is szabálysértés.
