Csehországban több mint 240 ezer roma él, felük a társadalom peremén – állítják egy jelentésben.
A társadalom peremén, gyakorlatilag a közéletből kirekesztve él a csehországi romák több mint fele – olvasható a csehországi roma kisebbség 2017-es helyzetéről készült jelentésben, amelyet szerdán tárgyal meg a cseh kormány.
A dokumentum szerint, amelyből a CTK hírügynökség idézett szombaton, Csehországban több mint 240 ezer roma él. A 2011-es népszámláláskor ezt a nemzetiséget azonban csak valamivel több mint tízezer ember vállalta. A cseh gazdaság látványos erősödése ellenére a romák helyzete gyakorlatilag nem változik, kirekesztettségük inkább fokozódik – mutatnak rá a jelentés szerzői. A társadalomból kirekesztve, a nagyvárosok peremén kialakult gettókban több mint 125 ezer roma él. A legsúlyosabb helyzet az olmützi régióban van, ahol a romák mintegy 70 százaléka él társadalmi elszigeteltségben, a Morvaszilézia, illetve az Ústí régióban ez mintegy 60 százalék. Csehországban a roma a legnagyobb nemzeti kisebbség, becslések szerint a romák az összlakosság mintegy 2,2 százalékát alkotják. Európában a romák számát 11 millióra becsülik, ebből az EU-ban mintegy hatmillió roma él. Szlovákiában az összlakosság mintegy kilenc százalékát teszik ki – írja a CTK.
„A Csehországban élő romák mintegy fele már integrálódott a többségi társadalomba, a roma közösség másik fele viszont társadalmi kirekesztettségben és veszélyes helyzetben él, teljes mértékben ki van szorítva a társadalom peremére”– idézi a jelentést a cseh hírügynökség.
A jelentés szerint a társadalomból kirekesztett romák többsége, mintegy 115 ezer ember többnyire a nagyvárosok peremén kialakult gettókban él, amelyek száma egy évtized alatt mintegy 300-ról több mint 600-ra emelkedett. Egy évtizede ezekben a gettókban mintegy 80 ezer ember élt.
A dokumentumból kitűnik, hogy a romák több mint harmada értelmiségi, és a középosztályhoz tartozók aránya még nagyobb. Ugyanakkor súlyos társadalmi probléma, hogy a romák több mint fele szakképzettség nélküli, nehezen talál munkát, rendkívül magas közöttük a munkanélküliség, és nagyon elterjedt a prostitúció.
A problémát tetézi, hogy a romákat a többségi lakosság évek óta a legkevésbé kedvelt kisebbségnek tartja. A jó állásokban lévő és képzett romák is panaszkodnak, hogy gyakran éri őket diszkrimináció. A romák integrációjára a cseh állam tavaly 70,5 millió koronát (880 millió forintot) fordított. Tény azonban, hogy tíz éve ez az összeg 85 millió korona (több mint 1 milliárd forint) körül mozgott.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
