Philippe de Orléans e Bragança, az egykori brazil császárok leszármazottja belép a brazíliai politikába a konzervatívok oldalán. Fő témája: az illegális migráció és az oligarchia elleni küzdelem.
Az Americas Quarterly portrécikkben mutatja be Philippe de Orléans e Bragançát, az egykori brazil császárok leszármazottját. Brazília 1822 és 1889 között volt császárság, trónján az egykori portugál királyi család leszármazottjai, I. Péter és utána II. Péter ültek. Az ország 1889 óta köztársaság. Az utóbbi évtizedekben az erőteljes gazdasági növekedés és a politikai elit korrupciója, valamint a gazdagok és a szegények közötti távolság növekedése egyaránt jellemezte Brazíliát.
Ebbe a politikai környezetbe lép most bele Philippe de Orléans e Bragança.
Az Americas Quarterly-nek adott interjúja elején rögtön aról beszél a Brazíliába érkezett elszegényedett venezuelaiak és haitiak kapcsán: „Nem jöhetnek az országunkba bármiféle dokumentum nélkül”. Szerinte ez hatalmas veszélyt jelent a biztonságra. „Ha nem tudod ellenőrizni a migrációt, az országodat egyszerűen el tudnák özönleni és nem marad szuverén terület a néped számára”.
A 49 éves császári leszármazott, aki az amerikai Stanford egyetemen végzett, most pedig Brazíliában egy motoralkatrész-importáló vállalkozása van, közismert figura Brazíliában. A politikába most a Szociálliberális Párt (nevével ellentétben konzervatív nézeteket képvisel) színeiben száll be.
A pártot Jair Bolsonaro, egy visszavonult katonatiszt vezeti. Bolsonaro keményen nacionalista és konzervatív nézetekkel rendelkezik, és még az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra korszakáról is pozitívan nyilatkozik, miközben ellenzi az abortuszt, a melegházasságot, a bevándorlást, a drogliberalizációt, mi több, az állam szekularizmusát.
Bolsonaro ezekkel a nézeteivel az egyik legnépszerűbb elnökjelöltnek számít az októberi brazíliai elnökválasztás előtt.
Philippe de Orléans e Bragança a megnyilatkozásai alapján a gazdasági konzervativizmust hangsúlyozza: híve a kisebb államnak, a vállalkozások szabadságának és terheik csökkentésének és az oligarcha-hatalom letörésének. Szerinte Latin-Amerikában és ezen belül Brazíliában is csak az oligarchák cserélődnek, a rendszer viszont nem, amit az oligarchák a maguk kényére-kedvére használnak ki.
Szerinte Brazíliának decentralizációra van szüksége, mind a politikában, mind a gazdaságban. Úgy látja, újra kell gondolni Brazília állapotát, és szerinte nincsenek olyan gondolkodók az országban, akik a valódi problémákat látnák.
Philippe de Orléans e Bragança, az egykori császárok leszármazottja végül lehűti a monarchisták lelkesedését: elmondása szerint nincsenek illúziói, hogy Brazília valaha is visszatérne az impériumhoz.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Nem értik, miért nem dolgoztathatják őket, ha már ott vannak.
Az elnökválasztási valóságshow legújabb kabalaállata egy amerikai szürke mártírmókus, aki fellibbentette a fátylat a demokraták képmutatásáról. Veczán Zoltán írása.
Háborog a német társadalom a kiadások láttán.
Mindent megváltoztatott az augusztusi terrortámadás.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
