Az arab országok fontos szerepet játszanak Hszi Csin-ping úgynevezett Övezet és Út politikájában, amelynek célja az országa és Közép-, valamint Délkelet-Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése.
Hszi Csin-ping kínai elnök 20 milliárd dolláros (mintegy 5500 milliárd forintos) kölcsönt és 1,6 milliárd dolláros (több mint 438 milliárd forintos) pénzügyi segélyt ígért kedden a gazdasági növekedés újraindítására a Közel-Keleten.
Kína az utóbbi években kezdett el terjeszkedni a térségben. Az arab országok fontos szerepet játszanak Hszi úgynevezett Övezet és Út politikájában, amelynek célja az országa és Közép-, valamint Délkelet-Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kínai elnök 21 arab ország vezetőit fogadta egy pekingi konferencián.
Hszi az egybegyűltek előtt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésben látja sok biztonsági kérdés megoldásának kulcsát a Közel-Keleten.
„Őszintének kell lennünk, nem szabad félnünk különbözőségeinktől, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a problémákat, és alaposan meg kell beszélnünk a külpolitika és a fejlesztési stratégia minden egyes szeletét" – tette hozzá.
Kína jelezte: 150 millió dollárnak (több mint 41 milliárd forintnak) megfelelő összeggel támogatná Palesztina gazdasági fellendülését, Jordánia, Szíria, Libanon és Jemen fejlődéséhez pedig további 91 millió dollárral (csaknem 25 milliárd forinttal) járulna hozzá.
Peking emellett egy kínai-arab bankközi konzorcium létrehozásáról is beszélt 3 milliárd dollár (körülbelül 822 milliárd forint) alaptőkével.
Hszi felszólította az érintetteket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi konszenzust a palesztin-izraeli konfliktusban. A kínai vezető egyúttal a vita igazságos megoldásáért és a térségbeli szakadások elkerüléséért emelt szót.
Kína hagyományosan nem szól bele közel-keleti partnerei konfliktusaiba, és diplomáciai háttérszerepet játszik, azonban az utóbbi időben egyre többször fejezte ki véleményét a vitás kérdésekben. Peking állítása szerint pénzügyi és gazdasági kérdésekben ragaszkodik a be nem avatkozás politikájához, amely szerinte a fejlesztésekkel karöltve képes enyhíteni a politikai, vallási és kulturális feszültségeket.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
A paksi bővítés lehet az apropó.
A frissen kinevezett Jeff Landry szerint Grönlandnak is nagyszerű lenne, ha az Egyesült Államokhoz tartozna.
