Az arab országok fontos szerepet játszanak Hszi Csin-ping úgynevezett Övezet és Út politikájában, amelynek célja az országa és Közép-, valamint Délkelet-Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése.
Hszi Csin-ping kínai elnök 20 milliárd dolláros (mintegy 5500 milliárd forintos) kölcsönt és 1,6 milliárd dolláros (több mint 438 milliárd forintos) pénzügyi segélyt ígért kedden a gazdasági növekedés újraindítására a Közel-Keleten.
Kína az utóbbi években kezdett el terjeszkedni a térségben. Az arab országok fontos szerepet játszanak Hszi úgynevezett Övezet és Út politikájában, amelynek célja az országa és Közép-, valamint Délkelet-Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kínai elnök 21 arab ország vezetőit fogadta egy pekingi konferencián.
Hszi az egybegyűltek előtt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésben látja sok biztonsági kérdés megoldásának kulcsát a Közel-Keleten.
„Őszintének kell lennünk, nem szabad félnünk különbözőségeinktől, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a problémákat, és alaposan meg kell beszélnünk a külpolitika és a fejlesztési stratégia minden egyes szeletét" – tette hozzá.
Kína jelezte: 150 millió dollárnak (több mint 41 milliárd forintnak) megfelelő összeggel támogatná Palesztina gazdasági fellendülését, Jordánia, Szíria, Libanon és Jemen fejlődéséhez pedig további 91 millió dollárral (csaknem 25 milliárd forinttal) járulna hozzá.
Peking emellett egy kínai-arab bankközi konzorcium létrehozásáról is beszélt 3 milliárd dollár (körülbelül 822 milliárd forint) alaptőkével.
Hszi felszólította az érintetteket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi konszenzust a palesztin-izraeli konfliktusban. A kínai vezető egyúttal a vita igazságos megoldásáért és a térségbeli szakadások elkerüléséért emelt szót.
Kína hagyományosan nem szól bele közel-keleti partnerei konfliktusaiba, és diplomáciai háttérszerepet játszik, azonban az utóbbi időben egyre többször fejezte ki véleményét a vitás kérdésekben. Peking állítása szerint pénzügyi és gazdasági kérdésekben ragaszkodik a be nem avatkozás politikájához, amely szerinte a fejlesztésekkel karöltve képes enyhíteni a politikai, vallási és kulturális feszültségeket.
(MTI)
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Pénteken tartóztatták le azt az evangéliumi keresztény lelkészt, aki egy, a kínai állam által betiltott, negyven városban működő gyülekezethálózatot vezetett.
A KCNA észak-koreai hírügynökség a bemutatott új interkontinentális ballisztikus rakétát „a legerősebb nukleáris stratégiai fegyverrendszernek” írta le.
Az amerikai tőzsdéken az elmúlt fél év legnagyobb eladási hulláma söpört végig.
„Kína rendkívül ellenségessé vált” – fogalmazott az elnök.
Vámok, energiaválságok, és háborúk – az ember csak kapkodja a fejét, mert mindennap újabb és újabb váratlan esemény történik. Michael Every szerint mindenki készüljön fel: nem tér vissza a „normalitás”.
Aggódnak a szír demokrácia miatt, de az az igazság, hogy egyelőre az is kérdéses, egyben marad-e egyáltalán az ország.
Ellentmondásos érzések dúlnak az amerikai elnökben.
