Megállapodott az amerikai és orosz államfő közötti csúcstalálkozóról a két fél kedden Moszkvában: a nemzetközi sajtó szerint a dátum július 15, a helyszín pedig Bécs, vagy Helsinki lehet.
Megállapodás született az orosz-amerikai csúcstalálkozóról Vlagyimir Putyin orosz elnök és John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó megbeszélésén – jelentette be újságíróknak szerdán Moszkvában Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Usakov szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozóját egy harmadik országban fogják megtartani. Mint mondta, a helyszínt egy csütörtöki közös sajtótájékoztatón fogják hivatalosan bejelenteni.
Nagyok az elvárások
„Ennek a találkozónak, amelyet sokáig terveztünk, a kétoldalú viszonylatban nagy jelentősége van mind Oroszország, mind az Egyesült Államok számára. Úgy gondolom, hogy ez lesz a nyár legfontosabb külpolitikai eseménye” – mondta a tanácsadó.
Usakov közölte, hogy Putyin Boltonon keresztül szóbeli üzenetet intézett Trumphoz. Ennek tartalmáról annyit árult el, hogy az orosz elnök a jókívánságok mellett azt is kifejezésre juttatta, nagyon nagy jelentőséget tulajdonít kettejük találkozójának, és üdvözölte amerikai hivatali partnerét.
Az orosz elnöki apparátus tisztségviselője szerint a csúcsról folytatott egyeztetések zárt csatornákon folytak, és a találkozó kiválasztott helyszíne mindkét fél számára „nagyon kényelmes”. Mint mondta, az elnökök megbeszélése, a protokolleseményekkel – a munkareggelivel és a közös sajtótájékoztatóval - együtt több órán át eltarthat.
Tagadják a beavatkozást
Usakov feltételezte, hogy Putyin és Trump közös nyilatkozatot fog elfogadni, amely tartalmazni fogja a kétoldalú kapcsolatok javítása, valamint a nemzetközi stabilitás és biztonság szavatolása érdekében teendő tervezett lépéseket. A leendő csúcson prioritásként kezelendő témák között nevezte meg a hadászati stabilitást, a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, a világ konfliktushelyzeteit és a kétoldalú viszony megújítását.
A tanácsadó beszámolója szerint Putyin a Boltonnal folytatott megbeszélése során „világosan kijelentette, hogy az orosz állam az Egyesült Államok választási folyamataiba nem avatkozott be, ezt most sem teszi, és főleg nem avatkozott be a 2016-os választásokba”. Mint mondta, az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók kérdése nem merült fel, mint ahogy a kölcsönösen bezáratott külképviseletek munkájának felújítása sem, szó volt viszont „az általános helyzetről, amely aggodalmat kelt kétoldalú kapcsolatainkban”.
Bécs, vagy Helsinki?
Putyin hangsúlyozta Boltonnak az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságát, de nem ez volt a fő téma. A megbeszélésen szóba került a stratégiai biztonság, a fegyverzetellenőrzés mind nukleáris, mind általános értelemben, valamint Szíria, Ukrajna, Észak-Korea és az iráni atomalkuból való amerikai kilépés nyomán kialakult helyzet.
Usakov elmondta, hogy a nap folyamán folytatja az egyeztetést Boltonnal a csúcstalálkozó részleteiről. Úgy ítélte meg, hogy az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó látogatása a mindkét fél által várt eredménnyel zárult, amit Moszkva részéről megelégedéssel nyugtáztak. Közölte, hogy a csúcs előkészítése érdekében Szergej Lavrov orosz és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter még találkozhat egymással.
Putyin a Boltonnal folytatott megbeszélés során kifejezte reményét, hogy az amerikai elnök tanácsadójának moszkvai látogatása előrelépést jelent majd a kétoldalú kapcsolatok átfogó helyreállítása felé. Mint mondta, Oroszország nem törekszik konfrontációra az Egyesült Államokkal.
A nemzetközi sajtóban eddig megjelent találgatások szerint Putyin és Trump amerikai elnök július 15-én, Bécsben vagy Helsinkiben ülhet majd tárgyalóasztalhoz.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
A verőfényes Szent Péter teret teljesen megtöltötte a pápa szavait hallgató tömeg, amely egészen a térre vezető sugárút közepéig ért.
Hogyan lett a vidéki tévésből ukrán haditudósító, majd a kegyelmi ügy kirobbantója?
