Törvénysértő módon osztogatta a menedékjogot a német menekültügyes, áldozatnak érzi magát

Áldozatnak tartja magát és vállalja tetteit a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségének korrupcióval gyanúsított volt vezetője, aki a hatóságok szerint a törvényeket megsértve juttatott menedékjoghoz több ezer embert. 

A felfüggesztett vezető a Bild című lap szerdai számában ismertetett állásfoglalásában kiemelte, hogy a hatóságot rendszerszintű gondok feszítik, amelyekért a legfelső vezetést és a szövetségi kormány illetékeseit terheli a felelősség, akik őt fel akarják áldozni. A brémai esetek azonban csak a botrány egyharmadát jelentik, hamarosan újabb részletek is napvilágra kerülnek, és így azok kerülnek majd bajba, akik most őt vádolják visszaélésekkel – tette hozzá.

A német sajtóban Ulrike B. néven azonosított szakember a Bildnek elmondta, hogy 1993 óta irányította a brémai tartományi kirendeltség munkáját, így az előző menekültválság, a széteső Jugoszláviából érkezett menekülthullám kezelésében is részt vett. Huszonegy év múlva, 2014-ben indult meg az újabb hullám, és kezdettől fogva mindenki tudta, hogy a hatóság személyzete nem elégséges a feladat elvégzéséhez.

A BAMF vezetését viszont nem a menedékkérők sorsa érdekelte, hanem az elbírált kérelmek száma és az ügyek átfutási ideje. A BAMF akkori vezetője, Frank-Jürgen Weise a kormány elvárásának megfelelően csak a gyorsaságra és a hatékonyságra összpontosított, és ez nem változott az új vezető, Jutta Cordt érkezésével, holott a hatóság nürnbergi központját mindig értesítették a gondokról.  Ulrike B. kiemelte, hogy ő nem a számokat, hanem a menedékkérőket, a bajba került embereket tartotta fontosnak, és minden tettét vállalja. Arra a felvetésre, hogy akár bűnözőket vagy védelemre nem szoruló embereket is menedékjoghoz juttathatott, azt mondta, hogy hibázni emberi dolog. Aláhúzta, hogy soha nem fogadott el pénzt, a korrupció vádja nevetséges, aminek belátásához elég megvizsgálni, hogy milyen körülmények között él.

A brémai hatóság gyanúja szerint Ulrike B. ügyvédekkel és tolmácsokkal együttműködve legalább 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket. Az ügy áprilisban került nyilvánosságra. A Bild szerint meglehet, hogy a háromezret is elérheti a jogalap nélkül megítélt menekültstátuszok száma. A szövetségi parlament (Bundestag) belügyi bizottsága kedden rendkívüli ülésen foglalkozott az üggyel. Meghallgatták Horst Seehofer belügyminisztert és Jutta Cordtot. Az ülés a tervezett három óra helyett öt órán keresztül tartott. Utána Horst Seehofer újságírók előtt a kormány nevében bocsánatot kért a lakosságtól a hatóságnál elkövetett hibákért. Hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb alapossággal kivizsgálják az ügyet.

A Bild beszámolója szerint a miniszter a zárt ülésen kiemelte, hogy a BAMF-nál korábban a gyorsaság fontosabb volt a minőségénél, márciusi hivatalba lépése után viszont elrendelte, hogy ezentúl a menedékjogi eljárások megfelelő minőségének biztosítása álljon az első helyen. A hatóságnál a nemzetközi migrációs válság elmélyülésének kezdetén, 2015 első félévében nagyjából 2800 ember dolgozott. A válság elmélyülése miatt a kormány létszámfejlesztést hajtott végre, a hivatal munkatársainak száma alig egy év alatt megduplázódott

Az új munkatársak jelentős része tapasztalat nélkül és csekély szakismerettel kezdett munkához, amelynek nagyságát jelzi, hogy az elbírált menedékjogi kérelmek száma a 2015-ös 282 ezerről 2016-ban 695 ezerre emelkedett.

(MTK)