Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Kína az európai cégek felvásárlásával nem az EU vesztére tör – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtökön Berlinben.
Pozitívan kellene értékelni a kínai beruházásokat és cégfelvásárlásokat Európában, mert nem az EU gyengítését szolgálják – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott berlini megbeszélésén.
A 16+1 kezdeményezés, amelynek keretében Kína milliárdokat invesztál 16 kelet-közép európai országba „nem az EU szétszakítását szolgálja” – jelentette ki a kínai külügyminiszter. Hangsúlyozta: a tárgyalások transzparens módon folynak, Kína és a kelet-európai országok jól kiegészítik egymást és az így elért növekedés egész Európának hasznára van. „Idővel be fogják látni, hogy ez az együttműködési forma még nagyobb dinamikát kölcsönöz az európai integrációs folyamatnak” – fogalmazott Vang Ji. Azt javasolta német hivatali kollégájának, hogy Németország inkább háromoldalú kooperáció keretében maga is vegyen részt a régióban zajló együttműködési projektekben. Hangsúlyozta, hogy ez a lehetőség bármely más uniós ország előtt is nyitva áll.
Kína óriási összegeket fektet német fejlett technológiai cégek felvásárlásába is, amit egyre növekvő aggodalommal figyelnek a német döntéshozó körök. A cérna tulajdonképpen a Kuka német ipari robotgyártó cég felvásárlásakor szakadt el. Angela Merkel kancellár legutóbbi kínai látogatásán német vállalatok előtt hasonló lehetőségek megnyitására szólította fel Pekinget. Külföldi vállalatok jelenleg csak helyi partnerrel létesített közösvállalati formában működhetnek Kínában.
(MTI)