Hetek óta illegális bevándorlók tömegei sátoroznak Szarajevó központi parkjaiban – a bosnyák kormány a katonasággal, de akár a határ lezárásával is válaszolhat.
Kirendelheti a katonaságot, de akár le is zárhatja a határait Bosznia-Hercegovina a megnövekedett migrációs nyomás miatt – értesült a szarajevói sajtó csütörtökön.
Egyre több a migráns, egyre több a betörés
Az újságok beszámolói szerint Szarajevó központi parkjaiban hetek óta illegális bevándorlók sátoroznak, a legtöbben viszont az európai uniós tag Horvátország határához közeli Bihacban tartózkodnak arra várva, hogy folytathassák útjukat Nyugat-Európába. A főként fiatal férfiakból álló csoportok csupán néhány napot töltenek Bosznia-Hercegovinában, a tervük az, hogy a nehezen őrizhető boszniai-horvát határon az éjszaka leple alatt jussanak át.
Bihac polgármestere szerint a sok migráns nemcsak humanitárius problémát jelenthet az ország számára, hanem biztonsági gondokat is, a városban ugyanis egyre több lopást és betörést regisztráltak.
A boszniai belügyminisztérium tájékoztatása szerint idén körülbelül négyezer migráns érkezett a nyugat-balkáni országba, háromszor annyi, mint tavaly egész évben. Egyharmaduknak még nem sikerült továbbmennie.
Majd' tízezer katona mehet a határra
Az országban jelenleg egyetlen befogadóközpont működik Szarajevó közelében, ahol 150 embert tudnak elszállásolni, ez azonban folyamatosan tele van. A hatóságok tájékoztatása szerint egy 300 ember befogadására alkalmas központot is megnyitnának Mostarban, ez viszont távol esik a migránsok útvonalától.
A boszniai védelmi minisztérium egyelőre nem helyezte készültségbe a katonaságot, tájékoztatásuk szerint viszont – ha szükséges – 9200 katonát tudnak mozgósítani a határok védelmére.
Újra népszerű a balkáni útvonal
Dragan Mektic védelmi miniszter közölte: egyelőre nem lépnek, megvárják, hogyan alakul a helyzet a határtérségben. Közölte azonban azt is, hogy Szarajevó nem fogja megengedni, hogy az ország a migránsok gyűjtőhelyévé váljon. Hozzátette, szerinte a környező országok nem veszik elég komolyan a helyzetet, és megengedik, hogy a migránsok könnyedén Boszniába jussanak. Azt kérte az Európai Uniótól, hogy kapcsolódjon be a probléma megoldásába, mert – mint mondta – „a migránsok nem a Nyugat-Balkán vagy Bosznia-Hercegovina gondjai, hanem az Európai Unióé”. Hozzáfűzte, hogy a probléma az uniós tag Görögországban kezdődik, és nem lehet a balkáni országokat magukra hagyni a helyzet kezelésében.
Az úgynevezett nyugat-balkáni útvonal két évvel ezelőtti lezárását követően nem sokan próbálkoztak Macedónián és Szerbián át Magyarországra vagy Horvátországba jutni. Most viszont új útvonal van kialakulóban, amely Görögországból indul, és Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, valamint Szlovénián keresztül vezet Nyugat-Európába. A 2015-ös migránsválság idején az illegális bevándorlók elkerülték Boszniát, mert a hegyes vidék miatt nehéz a továbbhaladás, most viszont – más szárazföldi útvonal hiányában – mégis ezzel próbálkoznak.
(MTI)
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
„Ez minden nyugati ország számára figyelmeztetés” – vélekedik Mario Nawfal.
Azonnal segítséget kért Szijjártó Péter.
A miniszterelnök politikai igazgatója Nigel Farage műsorában vendégeskedett.
Az Amszterdam melletti Uithoorn településen még a városházára is megpróbáltak behatolni a tiltakozók.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
