Új bevándorlási törvénytervezetről vitáznak a francia nemzetgyűlésben

Megkezdődött hétfő este a francia nemzetgyűlésben a „szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet” előíró törvénytervezet várhatóan heves vitája, amely Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártján belül is törésvonalakat okoz, miközben a baloldali ellenzék büntetőjellegűnek, a jobboldal pedig nem elég szigorúnak tartja.

Alapvető célok

A 2016. március 7-én elfogadott előző szabályozást váltó javaslatnak a kormány szerint három alapvető célja van: a bevándorlás szabályozása, a menekültjog hatékonyabbá tétele és a bevándorlók sikeres integrációjának elősegítése – mondta vitaindítójában Gérard Collomb belügyminiszter.  A tárcavezető az európai migrációs válsággal és „a Franciaország befogadó hagyományához méltatlanná vált” befogadóközpontok leterheltségével indokolta az új szabályozást. „Az évről évre romló helyzetre sürgősen reagálni kell” – fogalmazott a belügyminiszter.  A kormány törvénytervezetéhez több mint ezer módosító indítvány érkezett, közülük kétszáz a kormánypárt részéről, amelyeket péntek estig vitatnak meg a képviselők. 

A javaslat legfőbb intézkedései a menekültügyi kérelmek elbírálásának a jelenlegi 14 hónapról 6 hónapra történő felgyorsítását követően az elutasítottak eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy- helyett négyéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve. „Nem tudjuk befogadni a világ minden nyomorát” – mondta vasárnap Emmanuel Macron francia államfő egy televíziós interjúban. „Példátlan migrációs jelenséggel állunk szemben, amely tartós lesz” – hívta fel figyelmet. Jelezte azt is, hogy Franciaország ragaszkodik a menekültjoghoz és tiszteletben tartja azt. 

Miközben az alapcélokat illetően széleskörű a konszenzus Franciaországban, a megvalósítást illetően olyannyira megosztottak a politikai pártok, a bevándorlókkal foglalkozó hatóságok és a civil szervezetek, hogy Emmanuel Macron államfő pártján, a Köztársaság lendületben frakciójában is heves vita alakult ki az elmúlt hónapokban, és a tervezet bizottsági vitáján az LREM húsz képviselőjét a saját frakcióvezetőjük intette rendre.A belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban azt mondta, hogy bízik a kormánytöbbségben, amely tanúbizonyságát fogja adni felelősségének, míg Emmanuel Macron demokratikus vitának nevezte, hogy a pártjában többen ellenzik a szigorításokat. 

Ellenkező vélemények

Az OFPRA mellett az Államtanács, az Amnesty International, az Orvosok Határok Nélkül és a bevándorlókkal foglalkozó valamennyi civil szervezet, továbbá a baloldali pártok is tiltakoznak a tervezet ellen, mert szerintük a menedékkérők egy része nem fogja tudni ezentúl érvényesíteni a nemzetközi és a francia jogban előírt jogait. 

A jobboldal szerint viszont a javaslat csak apró technikai változtatásokat javasol az előző szabályozáshoz képest a bevándorlási politika alapvető átalakítása helyett. A jobboldal éves befogadási kvótát javasol, korlátozná a családegyesítést és eltávolítana az országból a titkosszolgálatok gyanúja szerint a nemzetbiztonságra veszélyesnek tartott minden külföldit.  A tervezet legfőbb javaslata az elutasított menedékkérők fogva tartási idejének megduplázása 90 napra (egyes esetekben 135 napra hosszabbítása) annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani. Ezzel párhuzamosan a kiutasítási határozattal szembeni fellebbezési idő lerövidül. A menedékkérők jobb integrációja végett a törvénytervezet megduplázná az ingyenesen járó francia nyelvórákat, engedélyezné az eljárás ideje alatt is a munkavállalást, és pénzügyi támogatásokkal ösztönözné a településeket külföldiek befogadására.

Franciaországban tavaly mintegy 100 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, és 36 százalékuk kapta meg a menekültstátuszt. A hivatalos adatok szerint a 67 millió lakosú országban 2014-ben 6 millió bevándorló élt, és a lakosság negyedének volt legalább az egyik nagyszülője bevándorló.

(MTI)