„A német népet soha nem kérdezik meg semmiről” – Berlini iszlámtanár a Mandinernek

A Mandiner április elején Berlinben járt, hogy a bevándorlásról, a multikulturális környékek valóságáról kérdezzünk meg német és bevándorló hátterű személyeket videóriportunkban. Egyikük Mustafa Özdemir általános iskolai iszlámtanár, a vele készült beszélgetésünket itt olvashatják.

***

Mit tudhatunk önről?

A nevem Mustafa Özdemir, nagyjából 40 éve élek Berlinben. Tanító vagyok egy általános iskolában. Kreuzbergben élek. Kreuzberg Berlin központjában van. Itt különböző kultúrák, különböző emberek élnek együtt békében. Örülök, hogy itt élhetek. Ezt a kerületet, ahol most vagyunk, a törökök Kis-Isztambul néven emlegetik. Ennek oka az, hogy a törökök nagy számban vannak itt jelen, és üzleteik, dzsámijaik vannak itt.

Mit tanít az iskolában?

Németül tartok iszlám tanulmányok órát. Ez választható tantárgy. Van katolikus és protestáns vallástan is. A diákjaink nagy része muszlim bevándorlók gyermeke. Van közöttük török, arab, pakisztáni, de német is. A németek egy része azért választja az iszlám tanulmányok órát, hogy a gyerek megismerkedjen az iszlámmal. Az órára járók 90 százaléka azonban muszlim, a fennmaradó részben vannak szüleik házassága útján muszlimmá válók is. 

Általánosságban mit tapasztal németországi törökként? Mennyire fogadta be a társadalom?

Ez egy kozmopolita város. Mindenféle ember él itt. Ebből kifolyólag a muszlimok is a társadalom részeként élnek a saját maguk állapotában. Természetesen van egy sor politikai ügy, amit nem szeretünk. Beszélhetünk a kirekesztésről vagy az öltözködésből fakadó problémákról. Fejkendőt viselő nő például nem dolgozhat állami intézményben. Nem lehet például rendőr. Ez gondot okoz.

A németek a vallásszabadság tekintetében is nagyon le vannak maradva. Ausztria, Hollandia és Belgium is előbbre tartanak ilyen értelemben. Az iszlámmal kapcsolatban, az iszlám ellen elhangzó minden szó arra szolgál, hogy megfélemlítsék saját népüket. A legjobb politika a félelemkeltés. 

A fejkendőviselés tilalmában nem egységes a gyakorlat, ha jól tudom.

Iskola és igazgató válogatja, néhol engedik a fejkendőt, de tanárként biztosan nem lehet viselni. Hollandiában a közszférában van fejkendős dolgozó is. Idővel ez itt is normalizálódni fog, ahogy az itteni lakosság száma nő majd. A muszlimok ugyanis már a társadalom részét képezik. Ha felszáll az ember az autóbuszra, látja, hogy a sofőr muszlim, ha bemegy a boltba vagy a bankba, ott is a muszlimokat látja. Idővel el fogják őket fogadni mint a társadalom tagjait.

Az elmúlt hetekben ismét kirobbant a vita Németországban arról, hogy az iszlám Németországhoz tartozik-e. Az új belügyminiszter, Horst Seehofer szerint nem. Mit gondol erről?

A korábbi német köztárasági elnök, Christian Wulff  azt mondta, hogy az iszlám Németországhoz tartozik. Seehofer viszont bajor és mélyen katolikus. Valószínűleg életében nem volt még török boltban és nem evett dönert. Egy ilyen ember egyszer csak fogta magát és

Hétmillió idegen muszlim van az országban hivatalosan. Ez a szám a gyakorlatban 8-10 millió is lehet. Ez a mondat azt jelenti, hogy ennyi embert semmibe vesz Seehofer. Nagyon nagy butaság ilyet mondani.

A Németországban élő törökök mennyire követik a törökországi eseményeket? Figyelemmel kísérik például a török belpolitikát?

A török belpolitikát nem nagyon figyeljük, mert végtére is mi itt lakunk, itt fizetünk adót. A németországi események minket jobban érdekelnek. De természetesen a törökországi dolgokat is halljuk, hiszen a gyökereink ott vannak. 

És mi a véleménye a német belpolitikáról?

A német politika szerintem a külügyekkel sokkal többet foglalkozik. A saját belügyeit mintha elfelejtené. Holott a szegénység és a nincstelenség csúcsokat dönt. Az egészségügy és az oktatás tragikus állapotban van. A sürgősségin sok eseteben 8 órát kell várni. A külpolitikára ellenben nagyobb hangsúlyt fektetnek. Különböző országok belügyeibe próbálnak beavatkozni. Például a német hadseregnek mi dolga van Pakisztánban, Afganisztánban? Pláne, amíg Berlin utcáin hajléktalan, egyedül hagyott emberek élnek. Szerintem Németországnak többet kellene gondolnia saját népére.

Mi mond az AfD-ről?

Az AfD már a parlamentben van. Fajgyűlölők, nem szeretik az idegeneket. Amikor az én apám ide jött Németországba, az ország nem sokkal korábban fejezte be a háborút. Németországot, az utcákat, a házakat és az épületeket mi újítottuk fel, mi építettük újra. De az ő nagyszüleik – mármint a németeké – Németországot a háborúba sodorták. Ez a különbség. Az én gyerekem azt mondhatja, hogy a nagyapja Németország felemelkedéséért dolgozott, de a németek nagyapja az országot a háborúba vitte.

A többi pártról mit gondol?

Populista politikát folytatnak, nem valódi politikát. Merkel pártja például 15 éve van hatalmon (13 éve - szerk.), a párt nem tud megújulni, nem értik a valódi életet. Ezért azon dolgoznak, hogy meghatározzák a közbeszéd tárgyát. Néha a melegházasságot, néha Erdogant húzzák elő. Utóbbiról annyit beszélünk, holott Erdogan nem is németországi politikus. Mindennek csak az a célja, hogy elaltassák a német társadalmat. Népszavazást sem tartanak itt semmiről,

Holott van népszavazás Angliában és Hollandiában is. Az állam azonban a népet nem kérdezi meg. Van viszont orosz- és iszlámellenesség. Félelmet keltenek Putyinnal szemben is, hogy a saját népüket riogatni tudják.

A melegházasságot épp tavaly engedélyezték Németországban. Mit szólt ehhez?

A melegházasság bonyolult kérdés. A vallás az ilyen házasságot nem látja helyesnek. Teológiai értelemben elfogadhatatlan, természetellenes dolog. De ha néhány ember így szeretne élni, engem nem érdekel. A muszlimok szerint – és ez az én véleményem is – ez egy rossz dolog. Az, hogy néhány párt a melegházasságot és a migránsokat is támogatja, a párton belüli ellentmondást mutatja. Az ellenkezőjét csinálják annak, mint amit tegnap mondtak. Az ilyen típusú pártokban nekem nincsen reményem, nem látom a jövőjüket. Mindezt csak azért csinálják, hogy még több szavazatot kapjanak.

Berlini videóriportunk