Ezért tilthatták be a Wikipediát Törökországban

2018. április 27. 11:10

Törökország terrorizmussal való kapcsolatáról, Erdoğan vejéről és Kemal Atatürkről szóló szócikkeket kifogásoltak a török hatóságok.

2018. április 27. 11:10

Egy éve tiltotta le a Wikipedia elérését Törökország, a török hatóságok szerint azért, mert az online közösségi tudástár „koordinált lejárató kampányt” folytatott Törökország ellen.

Az izraeli Haaretz lap most arról közölt részleteket, hogy a letiltás előtt milyen témákat kifogásoltak a Wikipediát fenntartó Wikimedia nonprofit szervezetnél. A kifogásokat a Wikimedia elutasította, ezután került sor a Wikipedia elérhetetlenné tételére Törökországban.

A törökök az államok általi terrorizmus-támogatásról és a szíriai polgárháborúban való nemzetközi részvételről szóló szócikkeket kifogásolták, melyekben az is szerepelt, hogy Törökország támogatja az Iszlám Államot. 

A hatóságok azt is sérelmezték, hogy Erdoğan elnök vejéről, Berat Albayrak üzletemberről és török energiaügyi miniszterről olyan állítások szerepeltek a Wikipediában, miszerint köze volt az Iszlám Állam olajexportáló bizniszéhez. Hogy Albayrak kiszivárgott e-mailezése ne jusson el a török nyilvánosságba, a török hatóságok még a Google Drive-ot és a Dropboxot is letiltották ennek érdekében egy időre, ami hatalmas felháborodást okozott az országban.

A harmadik, török hatóságok számára fájdalmas téma az volt, hogy Mustafa Kemal Atatürköt, a modern Törökország atyját a Wikipedia egy szócikkében a „jótékony diktátorok” között sorolták fel, Napóleon, Fidel Castro és Ho Chi Minh társasáágában. A Wikimediához érkezett hivatalos török panasz szerint ez az állítás a török törvényekbe ütközik.

A Wikimedia elutasított a török panaszokat, így végül a Wikipediát betiltották Törökországban.

A Wikimedia azóta a török bíróságokon támadja a döntést. Szerintük a tiltás miatt 80 millió ember napról napra nem jut hozzá a szabad tudáshoz, és a török emberek sem szerkeszthetik a Wikipediát. A Wikimedia keresetét ugyanakkor már két szinten is elutasították a török bíróságok, így a szervezet a török alkotmánybírósághoz fordult 2017 májusában. Az alkotmánybíróság azonban azóta sem foglalkozik az üggyel.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
matykox
2018. április 27. 19:48
Helyes. Nem kár érte.
Zokni
2018. április 27. 12:04
Sztem Orbánék használják a wikit. Ilyen közérdeklődésre számottartó lapokat hozatnak létre: "Miért csak a mostoha testvére Jézusnak Allah?" "Miért jár kézlevágás iszlámiában (lopásért), és miért (zsidótól lopásért) egy plusz kéz felvarrása. És miért (kereszténytől lopásért) kettő?" "Hány erekcióra képes egy muzulmán óránként?" Stb.
knico
2018. április 27. 11:14
Az iszlám kultúra és a polgári demokrácia összeegyeztethetőségének mintapéldája: a modern, szabad, szekuláris török jogállam.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!