Török bevándorlókkal, bevándorlásellenes politikussal és aktivistával beszélgettünk a migrációról és a berlini hétköznapokról. Videóriport.
A Mandiner stábja ellátogatott Berlin Neukölln és Kreuzberg negyedébe, ahol török bevándorlókkal, valamint a bevándorlás-ellenes AfD egyik politikusával, és a 120 dezibel mozgalom aktivistájával beszélgetettünk. Felkerestük a baloldali die Linkét, a német zöldeket, a berlini zsidószervezetet, a német tanárszövetséget, valamint a rendőr szakszervezetet is, de nem álltak a kameránk elé.
Ellátogattunk a Görlitzer Bahnhofra, ahol egy nigériai díler próbált nekünk kábítószert eladni.
Az első interjúalanyunk Mustafa Özdemir török származású német állampolgár volt. Mustafa már Németországban született, és 40 éve él Berlinben. Jelenleg egy állami általános iskolában tanít iszlám tanulmányokat. Elmondta, hogy Kreuzberg kerületet a törökök csak „kis Isztambul” néven emlegetik, hiszen a törökök nagy számban vannak itt jelen, és üzleteik, dzsámijaik is vannak itt. Mustafa diákjainak nagy része muszlim bevándorlók gyermeke.
Mustafa nehezményezte, hogy állami intézményekben még nem lehet korlátlanul fejkendőt viselni, ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a németek a vallásszabadság tekintetében nagyon le vannak maradva.” Szerinte „a német politika a külügyekkel sokkal többet foglalkozik. A saját belügyeit mintha elfelejtené. Holott a szegénység és a nincstelenség csúcsokat dönt. Az egészségügy és az oktatás tragikus állapotban van. A sürgősségi betegellátáson például 8 órát kell várni.”
A második interjúalanyunk a 45 éve Németországba bevándorolt Sanli Carikci volt, aki elmondta, hogy „a mostani fiataloknak két csoportja van. Van egy tanult részük, akiknek céljaik vannak, befejezni az egyetemet, mérnök, orvos, ügyvédnek lenni, náluk nincs probléma. De van egy másik felük is, akiknek nagy gondjaik vannak.”
A harmadik interjúalanyunk Hanno Bachmann volt, aki az AfD migrációval foglalkozó szakpolitikusa. Szerinte Berlinben vannak no go zónák, növekszik a bűnözés a migráció miatt, az iszlám nem tartozik Németországhoz és veszélyes a mecsetekben zajló radikalizáció.
A negyedik interjúalany, a 120 Dezibel mozgalom egyik aktivistája Ingrid Weiss volt. A 120 Dezibel szervezet egy olyan nőmozgalom, amely a bevándorlók által megerőszakolt, illetve bántalmazott nők emlékére, illetve az elhallgatott erőszakos cselekmények nyilvánosságra hozása érdekében jött létre. Ingrid szerint komoly felelősség terheli a politikusokat a nőkkel szembeni erőszak növekedése kapcsán.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
