Juncker a briteknek: Bánni fogják még, hogy kiléptek!

Az Európai Parlament kedden a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat vitatta meg plenáris ülésén Strasbourgban.

A Mandiner a helyszínről tudósít.

Az EU soros elnökségének képviseletében a bolgár Monika Panajotova miniszterhelyettes ismertette a terveket: az uniónak célja, hogy szoros partnerséget dolgozzanak ki az Egyesült Királysággal, a jövőbeli kapcsolatok keretrendszerének tükröznie kell az Egyesült Királyság álláspontját, szabadkereskedelmi megállapodás születik, amely a szolgáltatásokra és az árukra terjed ki, emellett kereskedelemkönnyítési intézkedéseket irányoznak elő. Az intézmények és a huszonhét tagállam egységes fellépése fontosabb, mint valaha – hangsúlyozta Panajotova.

Juncker

Juncker: Nem a múltra koncentrálunk!

2019. március 29-én az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.

– fordult a brit képviselőkhöz Jean-Claude Juncker, Nigel Farage-ék pedig harsány nevetéssel fogadták az Európai Bizottság elnökének jóslatát.

Juncker leszögezte: nehéz a tárgyalási folyamat, a célkitűzés azonban továbbra is, hogy mindkét oldal érdekeinek kedvezzenek, ennek érdekében pedig pragmatikusan kell eljárni. Juncker méltatta Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyalót és csapatát, akik az iránymutatások részleteit tárgyalja most végig az Európai Parlamenttel és a miniszterek tanácsával. „A cél egy szerződés megalkotása, amelyet átadhatnak az Egyesült Királyságnak, és amely tükrözi a huszonhét állam álláspontját” – jelentette ki Juncker, hozzátéve: ez a szöveg jóval több, mint paragrafusok puszta gyűjteménye, több millió embert érint, fontos, hogy ezeknek az embereknek ne kerüljön veszélybe a megélhetése.

„A mazsolázást nem fogadjuk el, a környezetvédelmi, társadalmi, szociális normák aláásását nem engedhetjük meg. Jobb lett volna, ha a britek nem a kilépés mellett döntenek, ha azonban így alakult a helyzet, őszintén meg kell mondani, hogy mindez mit hoz magával: az uniós vívmányok feladását brit részről. Nem lehet egyszerre bent maradni és kilépni” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. Juncker elismerte: Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben világosabb módon nyilatkozott az Egyesült Királyság kilépésének mikéntjéről, az ügyben azonban még tisztább beszéd szükséges.

„Ketyeg az óra: ideje, hogy a beszédeket valóságos szerződésekké fordítsuk át, az óhajokat, javaslatokat működőképes megoldásokká alakítsuk” – húzta alá Juncker. Hozzátette: ez különösen fontos Írország tekintetében, megállapodtak arról, hogy nem jöhet létre úgynevezett kemény határ Írország és Észak-Írország között. „Mindenki egyért, egy mindenkiért, ez az unió lényege. Egyesítjük az erőforrásainkat, így tudunk erőteljesebb szerepet játszani a világban. Együtt építjük a jövőnket, ehhez pedig egyesíteni kell az energiáinkat, az erősebb, demokratikusabb Európa kiépítése a célunk. Erre kell koncentrálnunk, és nem a múltra, nem a Brexitre!” – zárta felszólalását Juncker.

Brok

Tisztességes válás

A néppárti frakció nevében Elmar Brok emelkedett szólásra, kifejtve: a Brexit mindannyiunk számára rossz, a tárgyalásokon gyakorlatilag kárenyhítésről van szó. Brok elmondta: frakciója elfogadja a kilépési megállapodást, ő is az ír határkérdést, a pénzügyi kérdéseket és az állampolgári jogokat nevezte meg a tárgyalások fő tétjeiként. Hozzátette: Donald Trump az acél- és alumíniumágazat terén szankciókat helyezett kilátásba Európával szemben, ezt csak egységes európai politikával lehet kivédeni,

– jelentette ki Brok.

Az Európai Parlament nagyjából egyetért a Brexitre vonatkozó iránymutatásokban – állapította meg a szociáldemokrata Roberto Gualtieri, méltatva Michel Barnier „elképesztő” munkáját és érzékenységét. Garantálnunk kell, hogy egy uniós állampolgárt sem fosztanak meg a jogaitól, fontos, hogy diszkrimináció nélkül járjunk el – fogalmazott, rámutatva: mindkét félnek érdeke a minél szorosabb és szélesebb együttműködés egy megfelelő társulási megállapodás keretében, aminek természetesen kiegyensúlyozottnak kell lennie a jogok és a kötelességek tekintetében

Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója nevében felszólaló Peter van Dalen hangsúlyozta: minden brit régió és gazdasági ágazat megszenvedi majd a Brexitet, de Európa is vesztese lesz a kilépésnek, ezért törekedni kell „a tisztességes válásra”.

A liberális Guy Verhofstadt Junckert szólította meg, kritizálva korábbi kabinetfőnöke, a nemrégiben az Európai Bizottság főtitkárává kinevezett Martin Selmayr ténykedését. A probléma az, hogy az Egyesült Királyság továbbra sem fejtette ki részletesen a javaslatait a jövőbeli együttműködésről, túl kell lépni azonban a szlogeneken – mondta Verhofstadt, kifejtve: különleges társulási szerződésre van szükség, amelynek a kereskedelem, a biztonsági együttműködés, a kutatás, az Erasmus lennének az alappillérei. Verhofstadt szerint közel van a megállapodás az állampolgári jogok tekintetében.

Farage

Farage: Junckerék képmutatók

A britek kétharmada úgy gondolja, hogy az Európai Unió erőszakosan lép fel a tárgyalások során – mutatott rá Nigel Farage UKIP-politikus, aki élesen bírálta „a Juncker-, Selmayr- és Barnier-féle politikusok Európáját”. Farage szerint képmutatás, hogy az uniós politikusok a Trump által kivetett acél- és alumíniumvámok miatt „sikítoznak és kiabálnak”, miközben az EU 13 ezer bejövő terméket sújt vámmal, drágábbá téve az alapvető cikkeket.

– mondta Farage, majd kifejtette: „A Brexitre szavaztunk, arra voksoltunk, hogy magunk dönthessünk kereskedelmi politikánkról. 48 óra alatt megállapodhatnánk Amerikával. A minap Trump a legjobb szövetségének nevezett bennünket”. Farage elutasította az átmeneti időszakot, és arra szólította fel a brit miniszterelnököt, hogy „szilárdan szegüljön szembe az Európai Bizottsággal, a nem választott erőszakoskodókkal”. A képviselő az olasz választásokra utalva kijelentette: May ezzel nemcsak a briteknek, hanem egész Európának a kedvére fog tenni.

Richard Corbett angol munkáspárti politikus szerint ugyanakkor a Brexit a brit GDP 4,5%-os csökkenéséhez vezet majd az elkövetkező évtizedben. Corbett ironizált azon, hogy az észak-ír határból „vámellenőrzés nélküli vámhatárt” akarnak csinálni, majd egy képviselői közbevetésre, hogy ez elektronikus úton megoldható, hozzátette: sőt még Harry Pottert is oda lehet küldeni, hogy találjon megoldást.

Róma ég

Két brit képviselőnő, Janice Atkinson és Diane James viszont kiállt Farage álláspontja mellett: előbbi arról beszélt, hogy „Róma ég”, a populista erők győzedelmeskednek Európa-szerte a választásokon, miközben a brüsszeli elit úgy tesz, mintha mi sem történne; utóbbi pedig hangsúlyozta: az Egyesült Királyság nem akar vazallusállam lenni, „a Brexit Brexitet jelent”, ám ha az unió vezetői kemény feltételeket szabnak, az rájuk nézve is súlyos következményekkel fog járni.

Hans-Olaf Henkel német liberális képviselő szerint meg kell akadályozni a Brexitet, Nagy-Britanniának nagyobb autonómiát kell biztosítani, de bent kell őket tartani az unióban. A UKIP-es Steven Woolfe úgy vélekedett, elfogadhatatlan, hogy az uniós politikusok csak „terrorról, pánikról, félelemről” beszélnek a Brexit kapcsán, a megállapodás-tervezet ugyanennek a félelemkampánynak a része.

A vitához hozzászólt Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője is, aki szerint a Brexitről szóló népszavazás

Schöpflin szerint az Egyesült Királyság csak akkor lehet jó partnere az uniónak, ha valamiképpen feloldja az őt szétfeszítő ellentéteket.

A Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokról szerdán szavaz az Európai Parlament.