Joan Miró születésének 125. évfordulója alkalmából 94 szobrát gyűjtötték össze.
A világhírű Joan Miró katalán festő, grafikus, szobrász és keramikus (1893-1983) több, a nagyközönség számára eddig ismeretlen szobrát is bemutatják azon az észak-spanyolországi Santanderben nyílt kiállításon, amely a művész teljes szobrászati munkásságáról ad áttekintést.
Joan Miró születésének 125. évfordulója alkalmából 1928 és 1982 között készült 94 szobrát gyűjtötték össze a szervezők a Centro Botín tengerparti épületében.
A legtöbb műtárgy a család magángyűjteményéből származik, ám emellett a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), a madridi Zsófia Királyné Múzeum és a francia székhelyű Maeght Alapítvány is kölcsönzött alkotásokat a szeptember 2-ig nyitva tartó tárlatra.
„Ez a kiállítás meg fogja változtatni a Miróról mint szobrászról kialakult képet” – állítja María José Salazar, a tárlat társkurátora, aki Joan Punyet Miróval, a művész unokájával közösen állította össze a bemutatott anyagot.
Salazar szerint Joan Miró képes volt bármilyen tárgyat műalkotássá formálni. Ez bizonyítandó, a tárlat külön szekciót szentel azoknak a szobroknak, amelyek hétköznapi használatú eszközök vagy mások által eldobott, szemétnek tartott tárgyak felhasználásával készültek.
A szervezők a művész minden alkotói korszakán végig akarják vezetni a látogatókat: az egyik teremben például Miró festett szobrai kaptak helyet, míg egy másikban azok a 40-es évekbeli darabok, amelyek Josep Llorens Artigas keramikussal együttműködésben készültek.
A szoborgyűjteményt rajzok, vázlatok, fotók és videofelvételek egészítik ki.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Aztán hátat fordított és elsétált.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
