A jogvédő szervezet szerint a mianmari hadsereg „riasztó sebességgel” sajátítja ki az elűzött muszlim kisebbség földjeit.
Mianmar katonai bázisokat épít a rohingják egykori falvai helyén – közölte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet hétfőn Rangunban műholdfelvételekre hivatkozva.
A jogvédők állításai szerint a délkelet-ázsiai ország hadserege új házakat, határátkelőhelyeket, helikopter-leszállópályákat és más létesítményeket húz fel a térségben.
Az Amnesty International azzal vádolja a mianmari hadsereget, hogy „riasztó sebességgel” kisajátítja az elűzött muszlim kisebbség földjeit. „Ugyanazok a biztonsági erők amelyek, a rohingjákkal szemben emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el, most új katonai támaszpontokat hoznak létre” – mondta Tirana Hasszán, a szervezet szakértője.
Arakán szövetségi államban körülbelül egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik. A mianmari hadseregnek a rohingja lázadók ellen indított hadművelete miatt tavaly augusztus óta csaknem 700 ezer civil menekült el Arakán államból a szomszédos Bangladesbe.
Habár a két állam több mint egy hónapja megállapodott a menekültek visszatéréséről, eddig nem történt semmi előrelépés e tekintetben. Sokan nem is akarnak visszatérni, mert a hadsereg lerombolta falvaikat. A világszervezet ismételten „etnikai tisztogatásnak” nevezte a történteket.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Hétfőn lemondott és elhagyta az országot Banglades 15 éve regnáló miniszterelnöke, Sheikh Hasina.
Bangladest a káosz uralja, a hatalmat az iszlamisták vehetik át.
A kérdés nem csupán politikai, hanem kulturális és gazdasági szinten is kihívásokat jelent.
Az orosz elnök szerint az Oresnyik a stratégiai fegyverekhez hasonlítható, de nem tömegpusztító eszköz, hanem precíziós fegyver.
