Az eu-s támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kell, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből – mondta Angela Merkel pénteken.
A 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően pénteken.
A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek. Mint elmondta a csúcstalálkozó költségvetésről folytatott megbeszélés során ugyan szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.
Kijelentette ugyanakkor: véleménye szerint az uniós migrációs politikában való részvételhez kellene kötni a strukturális támogatások kifizetését, ugyanis bizonyos országoknak sokkal inkább érint a bevándorlási hullám, ezért több kiadásuk van az abból adódóan kialakuló válság miatt, mint másoknak. A terhek gyakran az ellátáshoz, elszállásoláshoz, képzéshez, oktatáshoz köthető pluszkiadásokat jelentenek – tette hozzá.
Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök az ülést követően elmondta, meg kell fontolni azt a javaslatot, amely szerint az unió 2020 utáni költségvetésének tükröznie kell az elsőbbséget élvező, migrációs kérdés megoldása melletti elkötelezettséget.
Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette, nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget szervező kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.
A francia elnök arra emlékeztetett, hogy Angela Merkel német kancellárral közös levelet küldött pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyben kérték, hogy támogassa az ENSZ BT-nek a 30 napos szíriai humanitárius tűzszünetet követelő határozattervezetét. Hozzátette, továbbra is arra törekszik, hogy közvetítsen a szemben álló felek között abban az esetben, ha a tűzszünet elérése lehetetlennek bizonyul.
Jelentések szerint legalább 46 civil halt meg csütörtökön Szíriában, az ellenzéki fegyveresek kezén lévő Kelet-Gútában a kormányerők légi- és tüzérségi támadásaiban. A térségben legalább 120 polgári személy sebesült meg. A legfrissebb összesítés szerint legalább 403 civil, köztük 95 gyerek és 60 nő vesztette életét, és csaknem 2000 ember sebesült meg azóta, hogy a szíriai erők és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező szervezet szerint a Bassár el-Aszadhoz hű erők és szövetségeseik szárazföldi offenzívát készítenek elő a térségben.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Mutatjuk az Ukrajna melletti hűségesküjét.
A legváratlanabb helyről érkezett a sistergős pofon.
Nem észleltek veszélyt.
Óriási hibát követett el Von der Leyen.
Bezzegnyugat.
Hogyan korlátozza a szólásszabadságot az Európai Unió, mégpedig annak nevében? Miként von el lopakodó módon jogköröket a tagállamoktól és szervezi ki a cenzúrát az Európai Unió NGO-knak? Megjelent egy átfogó útmutató!
Egyre jobban aggódnak az áremelkedések miatt a szavazók.
Egyre többen csatlakoznak.
