A bíboros A New York-i Columbia Egyetemen osztotta meg gondolatait többek között az egyház és az állam szerepéről, a jogról és az erkölcsről, illetve a marxizmus helyén keletkezett erkölcsi vákuumról.
Előadást tartott hétfőn Erdő Péter a New York-i Columbia Egyetemen – adja hírül a Catholic News Agency. A bíboros beszédében arról beszélt, a szabad társadalmaknak a vallás bölcsességén kell alapulnia annak érdekében, hogy a modern világ morális és társadalmi problémáira választ tudjanak adni.
Az egyetem diákjai előtt Erdő a relativizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet, továbbá az egyház a világi államon belül betöltött szerepének fontosságára is kitért. A bíboros szerint a relativizmus – vagyis a „helyes” és „helytelen” eldöntésére való képtelenség – a modern világi államok sírásója. Hozzátette: a természetjog figyelembe vétele nélkül a társadalmak instabillá válnak, és a morális gonoszság is megengedhető lesz.
„A természetjog és a vallási világkép nélkül az államnak nehezére esik eldönteni, mi a jó az embernek” – taglalta. „Még a többség is juthat helytelen és káros döntésekre, legfőképpen akkor, ha a közjó fogalma bizonytalanná válik, mivel már a jog embertani alapjairól sem tud közmegegyezés születni” – vázolta fel Erdő a modern társadalmak problémáit.
Az előadás során a bíboros a relativizmust több ponton is kritizálta: szerinte annak erősödésével a vallás, az állam és az egyén világképe problémává vált. Ha pedig az erkölcsök elválnak a jogtól, az erkölcstelen törvények alkalmazásához vezet – ecsetelte –, például olyanokhoz, mint a náci Németország esetében. „A nürnbergi perek mutatták meg, hova vezethet a jog és az erkölcs szétválasztása. Ugyanis nem volt egyszerű azon emberek elítélése, akik hatályos, de erkölcstelen törvények alapján jártak el” – mondta.
A náci ideológia után a kommunizmusról is szó esett. Erdő szerint a Szovjetunió fennállása idején mind a vallást, mind az erkölcsöket elméletben a marxizmus-leninizmus váltotta fel. Amikor azonban elbukott az ideológia, „morális vákuum” képződött. Ezért történhetett az, hogy a posztkommunista országok vezetői vallási és erkölcsi keretet próbáltak formálni a társadalom köré, figyelmen kívül hagyva a relativista ideológiákat. Példaként a bíboros Magyarországot hozta fel, amely Alaptörvényében is elismeri az egyházak és vallási közösségek kiemelt értékteremtő szerepét.
Eközben a nyugati demokráciák azt feltételezik, hogy „politikusaik és pártjaik racionális alapon mutathatják be és védhetik meg politikai programjaikat, azt feltételezvén, hogy a szavazóik majd éretten és felelősségteljesen, racionális érvek mentén fognak döntést hozni.” Ehhez azonban a katolikus bíboros szerint rengeteg bizalomra van szükség a demokratikus berendezkedésben és a megválasztott testületekben.
Erdő előadása során egy újabb kihívást is felvázolt: szerinte a technológiai fejlődés annyira gyorsan halad, hogy a jogi erkölcsök ezzel már nem tudják felvenni a versenyt. „Az új felfedezések a valóság új szintjeit nyitják meg, ezért pedig a tények erkölcsi értékelés végett történő körülírása lemaradóban van.”
Az előadás végén a bíboros arra is kitért, a nyugati zsidó-keresztény kultúrkör a jóindulatú Isten hitén alapszik, illetve az abbéli reményen, hogy a Teremtő próbál kapcsolatot létesíteni az emberrel – ez a kapcsolat pedig bizalomhoz vezet.
A 26 éves gyanúsított elit fiúgimnáziumba járt, antikapitalista és zöld ügyeket támogatott, és egy manifesztót is találtak nála, amiben az egészségügyi biztosítókat támadta.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Az ukrán elnök a hét elején egy nemzetközi konferencián arról beszélt, minden esély megvan arra, hogy jövőre véget érjen a háború.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
