A bíboros A New York-i Columbia Egyetemen osztotta meg gondolatait többek között az egyház és az állam szerepéről, a jogról és az erkölcsről, illetve a marxizmus helyén keletkezett erkölcsi vákuumról.
Előadást tartott hétfőn Erdő Péter a New York-i Columbia Egyetemen – adja hírül a Catholic News Agency. A bíboros beszédében arról beszélt, a szabad társadalmaknak a vallás bölcsességén kell alapulnia annak érdekében, hogy a modern világ morális és társadalmi problémáira választ tudjanak adni.
Az egyetem diákjai előtt Erdő a relativizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet, továbbá az egyház a világi államon belül betöltött szerepének fontosságára is kitért. A bíboros szerint a relativizmus – vagyis a „helyes” és „helytelen” eldöntésére való képtelenség – a modern világi államok sírásója. Hozzátette: a természetjog figyelembe vétele nélkül a társadalmak instabillá válnak, és a morális gonoszság is megengedhető lesz.
„A természetjog és a vallási világkép nélkül az államnak nehezére esik eldönteni, mi a jó az embernek” – taglalta. „Még a többség is juthat helytelen és káros döntésekre, legfőképpen akkor, ha a közjó fogalma bizonytalanná válik, mivel már a jog embertani alapjairól sem tud közmegegyezés születni” – vázolta fel Erdő a modern társadalmak problémáit.
Az előadás során a bíboros a relativizmust több ponton is kritizálta: szerinte annak erősödésével a vallás, az állam és az egyén világképe problémává vált. Ha pedig az erkölcsök elválnak a jogtól, az erkölcstelen törvények alkalmazásához vezet – ecsetelte –, például olyanokhoz, mint a náci Németország esetében. „A nürnbergi perek mutatták meg, hova vezethet a jog és az erkölcs szétválasztása. Ugyanis nem volt egyszerű azon emberek elítélése, akik hatályos, de erkölcstelen törvények alapján jártak el” – mondta.
A náci ideológia után a kommunizmusról is szó esett. Erdő szerint a Szovjetunió fennállása idején mind a vallást, mind az erkölcsöket elméletben a marxizmus-leninizmus váltotta fel. Amikor azonban elbukott az ideológia, „morális vákuum” képződött. Ezért történhetett az, hogy a posztkommunista országok vezetői vallási és erkölcsi keretet próbáltak formálni a társadalom köré, figyelmen kívül hagyva a relativista ideológiákat. Példaként a bíboros Magyarországot hozta fel, amely Alaptörvényében is elismeri az egyházak és vallási közösségek kiemelt értékteremtő szerepét.
Eközben a nyugati demokráciák azt feltételezik, hogy „politikusaik és pártjaik racionális alapon mutathatják be és védhetik meg politikai programjaikat, azt feltételezvén, hogy a szavazóik majd éretten és felelősségteljesen, racionális érvek mentén fognak döntést hozni.” Ehhez azonban a katolikus bíboros szerint rengeteg bizalomra van szükség a demokratikus berendezkedésben és a megválasztott testületekben.
Erdő előadása során egy újabb kihívást is felvázolt: szerinte a technológiai fejlődés annyira gyorsan halad, hogy a jogi erkölcsök ezzel már nem tudják felvenni a versenyt. „Az új felfedezések a valóság új szintjeit nyitják meg, ezért pedig a tények erkölcsi értékelés végett történő körülírása lemaradóban van.”
Az előadás végén a bíboros arra is kitért, a nyugati zsidó-keresztény kultúrkör a jóindulatú Isten hitén alapszik, illetve az abbéli reményen, hogy a Teremtő próbál kapcsolatot létesíteni az emberrel – ez a kapcsolat pedig bizalomhoz vezet.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Az elkövetők ISIS-videókból merítettek ihletet a merénylethez.
A tavasz a megújulás, az új élmények időszaka. A színházba járó, kulturális programokat igénylő közönség is vágyja a friss, lendületes, pozitív ingereket nyújtó programokat. A Duna Művészegyüttes idén tavasszal pontosan ilyen élményt ígér.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 70. rész.
Johann Wadephul szerint Ukrajna győzelme az egyetlen elfogadható opció a NATO számára.
