A 20. századi irodalom nagy alakjának 105 éves özvegye beadta a derekát.
Újra kiadják Louis-Ferdinand Céline antiszemita pamfletjeit – értesült a L'Incorrect. (A francia havilap főszerkesztőjével, Jacques de Guillebonnal nemrégiben interjút közöltünk.) Kevesen vitatják, hogy Céline a huszadik századi irodalom egyik legnagyobb alakja volt, regényeiben (Utazás az éjszaka mélyére, Halál hitelbe) számos irodalmi konvencióval számolt le, radikálisan megújította, a vulgáris beszéd ritmusához igazította a nyelvet. Életművét azonban beárnyékolja a német megszállás során tanúsított, kollaborációpárti magatartása és a 1937 és 1941 között megjelent három röpirata, melyekben a rá jellemző, szélsőségesen erőszakos stílusban ostorozza a zsidóságot.
A Bagatelles pour un massacre (Semmiségek egy mészárláshoz) című pamfletjében Céline a francia társadalmat sújtó dekadenciát elemzi: az alkoholizmusról, valamint Jean Renoir A nagy ábránd című filmje kapcsán a „zsidó Hollywoodban” és a „zsidó Moszkvában” készült filmek kártékony hatásáról értekezik, valamint kifejti azon nézetét, hogy a zsidók miatt fog kitörni a háború – írja Karafiáth Judit a Jelenkorban megjelent tanulmányában. A L'École des cadavres (A hullák iskolája) a világ elzsidósodásáról, a szabadkőművességről, a parlamenti demokrácia bűneiről szól, míg a német megszállás után született Les Beaux draps-ban (Csávában) az író a francia hadsereg megfutamodásán élcelődik, ismét a zsidók és a szabadkőműveseket támadja, a németek vereségét jósolja, és sötét jövőt vázol fel Franciaország előtt. (A legutolsó pamfletet a Vichy-kormányzat betiltotta.)
Céline özvegye, az idén 105 éves Lucette Destouches mindezidáig megtiltotta azt, hogy a három pamfletet újra kiadják. François Gibault, Céline életrajzírója és végrendeletének végrehajtója a L'Incorrectnek elárulta: az özvegy továbbra sem támogatja különösebben az ötletet, de most hozzájárult ahhoz, hogy a rangos Gallimard kiadó egy kritikai jegyzetekkel ellátott kiadásban megjelentesse a szövegeket.
Erre Gibault szerint az bírta rá, hogy látta, egy másik kollaboráns író, Lucien Rebatet ugyancsak antiszemita hangvételű röpiratának, a Les Décombres-nak kritikai újrakiadása nem keltett különösebb indulatokat. Ráadásul Québecben, ahol a szerzői jog a szerző halálát követő ötven évig érvényes, az elmúlt években már megjelentették a Céline-pamfleteket, szintén nagyobb hullámverés nélkül. Gibault szerint ez a viszonylagos nyugalom azt mutatja, hogy korunk már kellő távolságtartással képes vizsgálni ezeket a szövegeket. A jövő évben megjelenő francia kiadás a kanadai kötetek kritikai apparátusát veszi át.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Miért relativizálja a baloldali sajtó az antiszemitizmust? Mi a véleménye Magyar Péter azon kijelentéséről, hogy a Dunába lökné a sajtó munkatársait? Grósz Andort kérdeztük.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Aztán hátat fordított és elsétált.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
NGM: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar családok évről évre egyre többet vihessenek haza.
