Migránsügybe bukhat bele a szlovén liberális kormányfő

Ahmad Shamieh, egy Damaszkusz mellől Szlovéniába menekült migráns története borzolja a kedélyeket a szlovén közéletben mostanában. A hatvanéves férfire azt is mondhatnánk, hogy a sikeres integráció mintapéldája – csupán húsz hónapja él a nyugat-balkáni országban, de már folyékonyan beszél szlovénul, aktívan részt vállal különféle szociális és kulturális programok lebonyolításában, és hamar a társadalom hasznos tagjává vált. 

Shamieh európai karrierje azonban csak eddig volt sikersztori – a szír férfire a dublini egyezmény értelmében Horvátországba való deportálás várna, és míg az ellenzékben ülő jobboldal sürgeti Shamieh mihamarabbi deportálását, a balliberális kormánykoalíció felkarolta az ügyet.

Az ügy nyomán az ellenzék megbuktatná Miro Cerar liberális miniszterelnököt, aki mögül egyik koalíciós partnere is kihátrálna. Hogyan vezethet egy menekültügyi eljárás egy kormány bukásához? Utánajártunk.

Egy szíriai migráns a bürokrácia útvesztőjében

Ahmad Shamieh három lányával és feleségével egy Damaszkusz melletti kisvárosban élt, mielőtt a szír polgárháború elől elmenekült volna. A férfi egyedül indult Európába, feleségét és három lányát Szíriában hagyta, 23 éves fia pedig Törökországban maradt. Így érkezett meg a balkáni útvonalon át először Horvátországba, majd Szlovéniába. Ott 2016 februárjában kért menedékjogot – a probléma azonban ott kezdődött, hogy Shamiehet eredetileg Horvátországban vették nyilvántartásba, vagyis ott regisztrálták először az unió területén. Shamieh mégsem Horvátországban, hanem Szlovéniában telepedett le és adott be menedékjogi kérelmet. 

Ez elsősorban azért jelentett problémát, mert a harmadik országokból érkező állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek elbírálására meghozott dublini rendelet kimondja, hogy az Unión kívüli polgár menedékjogi kérelmét abban az országban kell elbírálni, ahol belépett az Unió területére. Miután pedig Shamiehet a görög hatóságok nem vették nyilvántartásba,

Az ügy mégsem volt ennyire egyszerű: Shamieh kérelmének elbírálása nem kevesebb, mint 17 hónapot vett igénybe, mely idő alatt a hatvanéves férfinak épp elég ideje volt megtalálni a helyét Szlovéniában, melyet mára a „második hazájának” nevez. Közéleti szerepvállalása valóban meglehetősen aktívnak számít: amellett, hogy hamar megtanulta a nyelvet, részt vett a kulturális minisztérium különböző projektjeiben, és egy menekültek segítésével foglalkozó civil szervezetnél főzött és fordított is. 

Mégis, idén júniusban a szlovén belügyminisztérium kimondta, a férfit minden erőfeszítése ellenére deportálni kell Horvátországba, akinek ott újabb menedékjogi kérelmet kell benyújtania, ha pedig bebizonyosodik, hogy valóban háborús menekült, úgy uniós tartózkodási engedélyt kaphat, melynek birtokában akár Szlovéniába is visszatérhet. Az ügy eljutott a szlovén Legfelsőbb Bíróságig, majd a fellebbviteli szervnek számító Európai Bíróságig is, augusztusban pedig mindkét testület jogerősen kimondta: Shamieh kérelmének elbírálása valóban Horvátország ügye, a deportálás végrehajtására pedig fél évet hagytak a szlovén hatóságoknak.

Ezt követően civil aktivisták nem hagyták annyiban a deportálást kimondó ítéletet, és az Alkotmánybírósághoz fordultak, mely azonban október 30-án jelentette be, hogy visszautasítja a legfelsőbb bírósági ítélet felülírását szorgalmazó beadvány elbírálását – ezzel Shamieh jogorvoslati lehetőség nélkül maradt, és novembertől kezdve bármelyik nap lehetett számítani a szíriai férfi deportálására. 

^{A kormánykoalíció tagjai (balról jobbra: Miha Kordiš (Baloldal), Jasna Murgel (SMC), Peter Vilfan (DeSUS), Jan Škoberne (SD)) sajtótájékoztatót tartanak Ahmad Shamieh ügyében. Fotó: STA}

Migráció, politika

Innentől vált a menekült ügye igazán átpolitizálttá: november 14-én kedden a szlovén Belügy bejelentette, hogy Shamiehet Horvátországba kell deportálni. Az országot vezető liberális-baloldali kormánykoalíció még aznap sajtótájékoztatót hívott össze, hogy megakadályozzák a deportálást: a legnagyobb kormánypárt, a liberális-centrista SMC, a szlovén nyugdíjasok pártja, a DeSUS, a szociáldemokrata SD és a koalíción kívüli neomarxista Baloldal (Levica) képviselői álltak ki az újságírók elé azért kardoskodva, hogy Shamieh Szlovéniában szerzett érdemei alapján kapjon menedékjogot. „Ahelyett, hogy példát mutatnánk, eldobjuk azt magunktól” – méltatlankodott Jan Škoberne, a szociáldemokraták képviselője. 

Még kedden megszólalt Miro Cerar, Szlovénia liberális miniszterelnöke is: ő azt mondta, a belügyminisztériumnak mindaddig vissza kell tartania a deportálásról szóló döntést, amíg a kormány meg nem vizsgálja, milyen opciói vannak ennek elkerülésére: „Biztosítékokat kaptam arra vonatkozólag, hogy kérésemet figyelembe veszik; és nem történik addig semmi, amíg a jogi és politikai lehetőségeket át nem néztük” – fogalmazott Cerar, majd a bevándorlási törvény egy pontjára hivatkozott, mely lehetővé teszi, hogy Shamieh érdemei elismerései miatt állandó tartózkodási engedélyt kapjon.

Van azonban, aki túllépett a szóbeli kiálláson: a már fentebb is említett szociáldemokrata Jan Škoberne és a Baloldal képviselője, Miha Kordiš szintén kedden

Másnap a jobboldal vezető pártja, a Janez Janša vezette SDS is akcióba lépett: a miniszterelnök ellen az eseményekbe való beavatkozása miatt beadványt adott be az Alkotmánybírósághoz. Vinko Gorenak, az SDS politikusa pedig Cerarnak írt nyílt levelében reagált a miniszterelnök kiállására: szerinte Ahmad Shamieh illegális bevándorló, mivel illegálisan lépte át a szlovén határt. Egyúttal felrótta a szír férfinek, hogy az miért hagyta a háború sújtotta Damaszkuszban feleségét és lányait, miközben ő szerencsésen megmenekült.

Gorenak szerint továbbá a nyugdíjasokkal és a minimálbéresekkel szemben tisztességtelen Shamieh támogatása annak fényében, hogy a férfi ellátása 34.848 euróba került húsz hónapos tartózkodása alatt. A jobboldali politikus azt is kritizálta, hogy miért nem hajtják végre a deportálást annak ellenére, hogy mind a belügyminisztérium, mind a Legfelsőbb Bíróság, mind az Európai Bíróság jogerősen kimondta azt.

Idegösszeroppanást kapott Szlovéniától

Az igazi fordulópontot azonban november 16-a jelentette: ekkor ugyanis Lilijana Kozlovič kormányszóvivő bejelentette: mivel a kormány nem tudott konszenzusra jutni Shamieh ügyében, a továbbiakban a belügyminisztérium belátásra bízzák a deportálást. Miro Cerar pedig a szír férfi melletti kiállása miatt kis híján koalíciós válságot idézett elő: a koalíció második legnagyobb pártjának számító nyugdíjasok pártja, a DeSUS bejelentette: ha Cerar nem engedi el Shamieh ügyét, a párt kihátrál a koalícióból. Karl Erjavec, a párt vezetője, egyben Szlovénia külügyminisztere azt nyilatkozta: „elegánsabb” volna Shamiehet visszaküldeni Horvátországba, majd ideiglenes útlevéllel visszaengedni. „Végtére is, minden évben egymillió szlovén utazik oda [Horvátországba]” – utalt Erjavec arra, hogy Shamiehnek Horvátországtól sem kéne túlságosan tartania.

Így tehát úgy néz ki, a deportálás érvényben marad, ám az ügy nem csitult el ennyivel: november 17-én a belügyminiszter bejelentette, a Legfelsőbb Bíróság deportálást kimondó döntése jogerős. Azonban másnap felröppent a hír, hogy a politikai és bürokratikus hercehurcát egyre nehezebben viselő Shamiehet

ilyen módon pedig deportálása is lekerült a napirendről – habár jobbulása esetén erre jó eséllyel lehet számítani.

Kormánybuktatás, vagy választási taktika?

Ezután november 20-án hétfőn az SDS vezetője, Janez Janša robbantott politikai atombombát: ugyanis bejelentette, hogy egy Miro Cerar miniszterelnök elmozdítását célzó impeachment-eljárást kezdeményez a parlamentben, melyhez a képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség.

Janša ezt azzal indokolta, hogy a centrista miniszterelnök szlovénellenes politikát folytat és az idegenek oldalán áll. És bár egyelőre nem úgy néz ki, hogy Cerar elmozdítása kétharmados támogatottságot élvezhetne a szlovén honatyák körében, az SDS számára ez remek felkészülés a 2018 júliusában tartandó következő parlamenti választásokra.

A közvélemény-kutatások alapján ugyanis az SDS győzelmét jósolják a jövő évi voksoláson, igaz, nem sokkal: Janez Janša pártja 13,6%-kal vezet, őt a szociáldemokrata SD 13,1%-kal követi. Miro Cerar modern centrista pártja, az SMC 8,1%-ot kapna, a DeSUS 5,8%-kal a negyedik, de 5,4%-os eredményével még parlamenti szereplő lenne a Baloldal, és a 4,8%-on álló kereszténydemokrata Új Szlovénia is.