A miniszter kifejtette: a magyar vállalatoknak időben kell megjelenniük a kubai piacon, hogy a megnyíló és modernizálódó gazdaságban jelentős piaci részesedésekre tegyenek szert. Öt olyan területet azonosítottak, ahol a kubai igények és a világszínvonalat képviselő magyar kapacitások, képességek egymásra találhatnak. Ezek közül a legfontosabb a vízipar, tekintettel arra, hogy a kubai gazdasági teljesítményt nagyban meghatározza a turizmus alakulása, amellyel a mostani infrastruktúra egyelőre kevésbé tud lépés tartani. Ez elmondható a vízrendszerekről, az ivóvíz és szennyvíz-rendszerek építéséről és kezeléséről is. A magyar vízipari tudásnak, technológiának, infrastruktúra-fejlesztésnek nagyon komoly kereslete van Kubában – mondta Szijjártó Péter.
A gazdasági együttműködés másik beazonosított területe a mezőgazdaság, a kubai termelési technológiák ugyanis erőteljes fejlesztésre szorulnak. Az élelmiszeripar is az együttműködés egyik területe lehet, mivel az élelem 70 százalékát importálják; tárgyalások zajlanak a csirkehústermelési ágazat teljes modernizációjáról magyar technológiával. A negyedik terület az egészségipari kutatás-fejlesztés: Kuba erre eddig is nagy hangsúlyt fektetett, és keresi az európai együttműködési lehetőségeket. A megújuló energiaforrások felhasználásában ugyancsak jelentős a kereslet Kubában a magyar vállalatok technológiája iránt.
Ezeken a területen hét együttműködési megállapodást írnak alá kubai és magyar vállalatok azon az üzleti fórumon, amelyen ennek az öt ágazatnak a magyar vállalatai vesznek részt.
Víztisztító művet adományozunk Kubának
Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a finanszírozás kulcskérdés, és ebből a szempontból előnyt jelent Magyarország számára, hogy három évvel ezelőtt újra belépett a Nemzetközi Beruházási Bankba, amelynek Kuba is tagja, és amelynek Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese.