Az államfő pörgetné fel a német koalíciós tárgyalásokat

A szövetségi parlament (Bundestag) valamennyi pártját bevonja Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a kormányalakítási folyamat újraindítását célzó konzultációba – közölte az államfő hivatala szerdán. 

Az AfD is egyezkedni szeretne

A közlemény szerint Frank-Walter Steinmeier ezen a héten mindazon pártok vezetőivel tárgyal, amelyek a programjuk alapján képesek lehetnek a kormányzati együttműködésre. A megbeszélések célja „a kormányalakítás valamennyi lehetőségének feltárása”.

Az államfő tárgyal a Bundestag, valamint a törvényhozás tartományokat képviselő háza, a Bundesrat és az alkotmánybíróság elnökével, és megbeszéléseket tervez alkotmányjogi szakértőkkel. A következő héten pedig találkozik a Bundestag valamennyi frakciójának vezetőivel, hogy „teljes képet alkosson a politikai és parlamenti helyzetről” – áll a közleményben.

Előzőleg a CDU/CSU szövetségtől jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) társ-frakcióvezetője, Alice Weidel nehezményezte, hogy az államfő kihagyja pártját a konzultációból. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez az AfD „antidemokratikus kirekesztése”. Az AfD a szeptemberi Bundestag-választáson elért 12,6 százalékos eredménnyel a harmadik számú politikai erő, és az államfő nem teheti meg, hogy egyszerűen nem vesz tudomást róluk – hangoztatta Alice Weidel. Hozzátette, hogy a választás óta létezik egy „polgári többség” Németországban, amelyet a 32,9 százalékos eredménnyel rendelkező CDU/CSU és az AfD tesz ki.

Miért bukott meg Jamaica?

A CDU/CSU, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós egyeztetése hétfőre virradóra kudarcba fulladt, mert az FDP kivonult a több mint egy hónapja folytatott tárgyalásokról. Ezután az AfD jelezte, hogy hajlandó támogatni a CDU/CSU-t, de csak akkor, ha Angela Merkel távozik.

Frank-Walter Steinmeier már hétfőn tárgyalt a kancellárral arról, hogy mi lehet a megoldás a Jamaica-koalíció gondolatának bukására. Kedden a Zöldek két társelnökével, Simone Peterrel és Cem Özdemirrel, és az FDP elnökével, Christian Lindnerrel tárgyalt. Szerdán Horst Seehofer bajor kormányfőt, a CSU elnökét fogadta, csütörtökön a CDU/CSU eddigi koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, Martin Schulzot fogadja. A megbeszélések bizalmasak.

A világháború óta nem volt kormányalakítási válság

Németország második világháború utáni történetében először fordult elő, hogy egy Bundestag-választás után a koalíciókötésre készen álló pártoknak nem sikerült megállapodni a kormányalakításról. Így továbbra is hivatalban marad az ügyvezető kormány – a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója –, és kulcsszerepbe kerül az államfő, mert neki kell kancellárjelöltet javasolnia a Bundestagnak.

Jelöltje első próbálkozásra akkor kapja meg a tisztséget, ha a képviselők több mint fele támogatja. Ha nem kapja meg a többség támogatását, elkezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. Ha két hét alatt nem sikerül abszolút többséggel kancellárt választani, elkezdődik a harmadik szakasz. Ekkor már elegendő a relatív többség, vagyis az lesz a kancellár, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapja. 

Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés. Ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, a szövetségi elnök kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet. Ekkor 60 napon belül meg kell tartani az újabb Bundestag-választást.

(Kép és szöveg: MTI)