„Nem szeretik a függetlenségünket, ahogyan gondolkodunk, amilyen elképzeléseink vannak a régióról” – mondta Tamím bin Hamad asz-Száni katari emír a CBS televíziónak vasárnap adott interjújában. Az emír hangsúlyozta: „senkitől nem fogadjuk el, hogy beavatkozzék a függetlenségünkbe”.
Tamím bin Hamad asz-Száni katari emír a CBS televíziónak vasárnap adott hosszas interjújában kiemelte: országa senkitől sem fogadja el, hogy kétségbe vonja szuverenitását. A parányi emirátus uralkodója a katari fővárosban, Dohában fogadta a CBS vezető munkatársát, Charlie Rose-t és részletesen kitért a Katar ellen június 5-én meghirdetett blokád következményeire, okaira, Katar várható döntéseire.
Katar ellen június 5-én hirdetett blokádot Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom. A blokádhoz később csatlakozott Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek. Az uralkodó – mint az interjúban elmondta – egyáltalán nem számított a lépésre, annál is inkább, mert nem sokkal korábban Szaúd-Arábiában ő is jelen volt azon a csúcstalálkozón, amelyet Donald Trump amerikai elnök részvételével tartottak. „Sokkolt a blokád, hiszen néhány héttel korábban (a szaúdi csúcson) a terrorizmus elleni küzdelemről tárgyaltunk, és a később blokádot hirdető országok egyike sem fogalmazott meg velünk kapcsolatban aggodalmakat” – nyilatkozta asz-Száni sejk.
A riporter kérdésére, hogy vajon mi indokolja ezt a blokádot, a 37 éves emír kifejtette: „nem szeretik a függetlenségünket, ahogyan gondolkodunk, amilyen elképzeléseink vannak a régióról. Mi a térségben élő emberek a szólásszabadság hívei vagyunk, ennek ők nem örülnek, fenyegetésként fogják fel”. Az uralkodó hangsúlyozta: a Katarral szemben megfogalmazott követelések – hogy zárja be az al-Dzsazíra televíziót, ne tartson fenn baráti kapcsolatokat Iránnal, ne adjon otthont az afgán táliboknak – azt jelentik, hogy Katartól a függetlensége feladását követelik a blokád feloldásáért cserében. „Senkitől nem fogadjuk el, hogy beavatkozzék a függetlenségünkbe” – szögezte le.
Utalt egyben arra, hogy amikor a blokád miatt nem jutott be az országba élelmiszer és gyógyszer, akkor Irán segített szállítmányokkal. Közölte azt is, hogy nem hajlandó bezárni az al-Dzsazíra televíziót. A tálibok dohai jelenlétéről pedig kifejtette: amerikai kérésre engedték meg, hogy az afganisztáni talib mozgalom irodát nyisson Dohában, az Egyesült Államok ugyanis párbeszédet akar az afgán válság rendezése érdekében. Az uralkodó felidézte Donald Trump neki mondott szavait, amelyek szerint az Egyesült Államok nem tűri el, hogy barátai közül az egyik inváziót indítson a másik ellen.
Asz-Száni hangsúlyozta azt is, hogy a blokádot hirdetők rendszerváltozást akarnak Katarban. „Ez olyan nyilvánvaló... A történelem is ezt tanítja nekünk, hiszen korábban is ezzel próbálkoztak: 1996-ban, egy évvel azután, hogy az apám lett az emír” – fogalmazott. Majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia és szövetségesei a sajtóban egyre gyakrabban hangoztatják, hogy Katarban rendszerváltozásra van szükség, olyan vezetés kell, amelyik jobban alkalmazkodik a szomszédaihoz. A katari emír leszögezte: június 5. (a blokád kezdete) óta Katar már nem a régi. „Erősebbek vagyunk” – mondta.
(MTI)
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Üdvözölte a Kreml az amerikai elnök bírálatát Kijev Oroszországra mért mélységi rakétacsapásaival kapcsolatban.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
