Madrid felfüggesztheti Katalónia autonómiáját, ám „az lenne az ideális, ha nem kéne folyamodni rendkívüli megoldásokhoz” – mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az El País című baloldali napilapban vasárnap megjelent interjújában.
Nem kizárt, hogy Madrid felfüggeszti Katalónia autonómiáját – állítja a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy, az El País című baloldali napilapban vasárnap megjelent interjúja alapján az Origo. A politikust arról kérdezték, hogy alkalmazná-e Katalóniával szemben az alkotmány 155-ik cikkelyét, amivel gyakorlatilag felfüggesztené annak autonómiáját.
„Egyáltalán nem zárok ki semmit, amire a törvény lehetőséget ad... Idejekorán kell megtenni azt, ami a legfontosabb az adott pillanatban” – mondta Rajoy, majd hozzátette: „az lenne az ideális, ha nem kéne folyamodni rendkívüli megoldásokhoz, de ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor, a dolgoknak meg kell változniuk”. A miniszter leszögezte: Katalónia függetlenné válását megakadályozzák és megőrzik az ország egységét.
Az említett 155-ös cikkely lehetőséget ad az államnak bármely autonóm közösség önrendelkezésének ideiglenes felfüggesztésére. Ennek értelmében jelen esetben Madrid ellenőrzése alá vonhatná Katalónia irányítását, leválthatná kormányát és helyi választásokat írhatna ki. A 155-ös cikkelyt a spanyol történelem során még nem alkalmazták.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
Rektorként minden alkalommal felléptem az ellen, ha egyetemünket, a tudás szentélyét, annak valamely polgára méltatlan aktuálpolitizálás színterévé kívánta volna lealacsonyítani.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A pusztítás mértéke egyelőre nem ismert.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
