A Brexit utáni időszakról és a kilépési folyamatról mond régóta várt beszédet Firenzében péntek délután Theresa May, ám a miniszterelnöki hivatal ebből máris közölt érdekes részleteket.
May péntek délután Firenzében mond beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra. A beszédből a Downing Street – a miniszterelnöki hivatal – péntek hajnalban előzetesen közzétett néhány részletet.
Így pörgetné fel May a tárgyalásokat
Egybehangzó vélemények szerint a brit kormányfő az Európa-szerte feszült figyelemmel várt beszéddel igyekszik friss lendületet adni a Brexit feltételeiről Brüsszellel folyó, meglehetősen vontatottan haladó tárgyalásoknak, elsősorban abban a reményben, hogy a közeljövőben lehetővé válhat a tárgyalási folyamat második szakaszának elkezdése Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól.
A londoni kormányfői hivatal által előzetesen ismertetett részletek szerint Theresa May kijelenti: mindkét félnek érdekében áll, hogy a kilépési tárgyalások sikeres megállapodással záruljanak. Ha ezt sikerül elérni, akkor az európai történelem e fejezete nem egy kapcsolat végeként, hanem egy partneri viszony kezdeteként írja majd le a most zajló folyamatokat – fogalmaz pénteki firenzei beszédében a brit kormányfő. Hozzáteszi: meggyőződése szerint derűlátásra ad okot az a jövő, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára e folyamatok végén kialakítható.
Átmeneti időszak jöhet
A Downing Street előzetes ismertetése szerint a brit miniszterelnök tervet terjeszt elő arra is, hogy a brit EU-tagság megszűnését kövesse egy „időben korlátozott” átmeneti időszak, amely biztonságot nyújt az üzleti szektornak és az állampolgároknak egyaránt.
Nem hivatalos brit sajtóértesülések szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésének időpontjától számítva két évig terjedő átmeneti időszakról kötne megállapodást az Európai Unióval. Ezt a brit üzleti szektor a Brexit-folyamat elindulása óta követeli a kormánytól, tartva attól, hogy az EU-tagság átmeneti időszak – és esetleg megállapodás – nélküli megszűnése súlyos károkat okozó sokkhatásként érné a brit gazdaságot.
A Financial Times a héten közölte: bennfentes forrásai szerint a kormányfő 20 milliárd eurós végső EU-költségvetési befizetés felajánlását tervezi, abban a reményben, hogy ezzel London kitöltheti a brit kilépés által az uniós költségvetésben keletkező kezdeti bevételi űrt, egyben rendezheti az EU által Nagy-Britanniával szemben támasztott pénzügyi követeléseket. Ezt az értesülést azonban a Downing Street szóvivője „találgatásnak” minősítette.
Szabadkereskedelem?
London szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val, és eredetileg már a kilépési tárgyalások első fázisában tárgyalni kívánt erről. Brüsszel azonban ragaszkodik ahhoz, hogy előbb a kilépés pénzügyi feltételeinek rendezéséről folyó tárgyalásokon kell érdemi haladást elérni, és a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalások csak ezután kezdődhetnek.
A kilépési tárgyalások újabb, negyedik fordulója hétfőn kezdődik Brüsszelben, egy héttel később az eredetileg kitűzött időpontnál. Brit sajtóértesülések szerint a halasztást London kérte, hogy Theresa May az újabb forduló előtt elmondhassa beszédét.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 7-én.
Trump kemény ultimátumot adott Iránnak, Brüsszel „háborús bűnökről” panaszkodik.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
