Megnyitották az izraeli titkosszolgálat Mengele-aktáját, amelyből kiderül, miként üldözték évtizedekig sikertelenül Josef Mengele náci háborús bűnöst.
Megnyitották a Moszad, az izraeli titkosszolgálat Mengele-aktáját, amelyből kiderül, miként üldözte a hírszerző szervezet évtizedekig sikertelenül Josef Mengele náci háborús bűnöst – jelentette kedden a Jediót Ahronót izraeli újság honlapja, a ynet.
A Moszad évtizedekig vadászott titokban a „halál angyalának” nevezett náci orvosra, számos merész akciót, betörést, lehallgatást és bonyolult hírszerző műveletet hajtottak végre kézre kerítésére, de végül hiába. A szervezet archívumában őrzött titkos Mengele-, kódolt nevén Melcer-akta részleteit pénteki számában hozza nyilvánosságra a lap, de kedden előzetes beszámolót közölt tartalmáról.
Mengelét 1943-ben nevezték ki Auschwitz-Birkenau vezető orvosának, ahol a haláltáborban a gázkamrákhoz vezető válogatást végezte, valamint rettenetes, orvosi szempontból értelmetlen „kísérleteket” végzett a kiszolgáltatott foglyokon. A háború után Dél-Amerikába menekült. Az iratokból kiderül, hogy Adolf Eichmann 1960-as argentínai elrablása után a Moszad első számú célpontja lett, akit Izrael megpróbált élve elfogni, ha pedig ez nem lett volna lehetséges, akkor megölni. A tervek között szerepelt többek közt egy szerető beépítése Márta nevű feleségéhez, valamint Mengele 12 éves fia elrablása annak reményében, hogy a szálak elvezetnek a bujkáló nácihoz.
Az iratok szerint 1962-ben egészen közel férkőztek hozzá: egy beszervezett egykori náci segítségével eljutottak Brazíliában egy Sao-Paolótól délre lévő magányos farmhoz, ahová az Eichmann elrablásában is részes Moszad-ügynököket küldtek. Egyszer Mengele szembejött velük többedmagával, az ügynökök hazatáviratoztak jelenteni, de késett az akció jóváhagyása, és elszalasztották az alkalmat. 1983-ban fiát, a Nyugat-Berlinben élő Rolf Mengelét követték, lehallgatták telefonját, lefényképezték a leveleit, és mivel az apának és fiának is március 16-án volt a születésnapja, azt remélték, hogy köszöntik egymást, és ebből kiderül az orvos tartózkodási helye. Azt tervezték, hogy a születésnapi üdvözlés után nem sokkal az apa ismerősének álcájában felhívják a fiatal Mengelét, azt állítva, hogy az idős Mengele nagyon beteg, és magához hívja.
Ekkoriban egy Moszad-ügynöknőt is ráállítottak az ifjú Mengelére, mert azt remélték, talán egy randevún kiszedhetik belőle apja lakóhelyét. Azonban a születésnapi telefon elmaradt, mint utólag kiderült, Joszef Mengele ekkor már négy éve halott volt. Az akta bizonyítja, hogy nemcsak életében évtizedeken át, de még tengerbe fulladása után is hosszú évekig sikerült megtévesztenie üldözőit.
(MTI)
Az elnöki szék lábába kapaszkodó Călin Georgescu kapcsolataiból kijönne egy Trónok Harca; az is megvan már, melyik hálózat tagja lehetett a klerikofasiszta jelölt.
A Faktum tényellenőrző portál elemzése rámutat, hogy mik lehetnek a reális elvárások a titkosszolgálatokkal szemben egy ilyen fenyegetés esetén.
A járműveket a felfegyverzett, maszkos egyenruhások vették körül, akik megpróbálták ellökni és távol tartani a tipródó palesztin tömeget.
A zsidó-keresztény kultúra védelmét, a humanizmus alapvető értékeit csak úgy őrizhetjük meg s úgy örökíthetjük tovább, ha az embertelen gonosz áldozatairól évről évre megemlékezünk.
Milyen alapon kötött Izrael tűzszüneti egyezséget a Hamasszal? Mit vár a zsidó állam Donald Trump második elnökségétől? És milyen szövetségesnek bizonyul Magyarország? Gideon Saart kérdeztük.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
