Lengyelország jogosult arra, hogy háborús jóvátételt kérjen Németországtól

2017. szeptember 11. 14:22

A szejm irodája által készített, hétfőn közzétett jogi elemzés szerint Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért.

2017. szeptember 11. 14:22

„Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért, a kártérítési igény nem avult el, és Varsó eddig jogszerűen nem mondott le róla – állapítja meg a szejm irodája által készített, hétfőn közzétett jogi elemzés.

A legnagyobb háborús veszteség

Az alsóház elemzőirodájához augusztus elején fordult a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyik képviselője azzal a kérdéssel, hogy Lengyelország követelhet-e Németországtól kártérítést a második világháborúban neki okozott károkért. A témát korábban Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke vetette fel a párt júliusi programadó kongresszusán. A 40 oldalas, angolul és németül is közzétett elemzésben leszögezik: a lakosság számához, a nemzeti vagyon nagyságához képest Lengyelország európai viszonylatban a legnagyobb háborús vesztességet szenvedte el a német megtámadás és megszállás miatt.

A jelentés 6 millióra teszi a német háborús műveletek lengyelországi áldozatainak számát, ezen kívül további több mint 10 millió a háborút túlélt (mára javarészt elhunyt) üldözöttet tartanak számon. A Németország okozta károkat 48,8 milliárd dollárra becslik (az 1939 augusztusában érvényes árfolyam szerint – mai árfolyamra átszámítva az összeg ennek a többszöröse lenne). Lengyelország és állampolgárai a többi országhoz képest aránytalanul alacsony jóvátételt kaptak Németországtól – értékelnek a szejm elemzői, rámutatva: a lengyel áldozatok számára Berlin eddig nem egészen 1 százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta.

A kártérítési igény nem avult el

Az elemzés megemlíti: az 1991-ben létrehozott, mindenekelőtt a német forrásokat kezelő Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány 2004-ig közel 732 millió zlotyt (mintegy 52 milliárd forint) fizetett ki több mint 1 millió személynek, így az egy főre jutó jóvátétel átlagosan 690 zlotyt (mintegy 50 ezer forint) tett ki. A szejm elemzői több, az első és a második világháború utáni nemzetközi egyezményre alapozzák azt a következtetést, hogy a lengyel kártérítési igény nem avult el. „Sok éven keresztül a kétpólusú világ lehetetlenné tette a jóvátétel kérdésének rendezését” – mutatnak rá.

Berlin lezártnak minősítette az ügyet

Az 1953-ban tett nyilatkozatot illetően, amelyben a kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya lemondott a szovjet blokknak járó kártérítés neki ítélt részéről, az elemzők azt írták: a Szovjetunió nyomására tett nyilatkozat nem volt összeegyeztethető az akkor érvényes lengyel alkotmánnyal, és csak a Németország újraegyesülése előtti, a szovjet blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaságra (NDK) vonatkozott. Berlin idén júliusban a jóvátétel kérdését jogi értelemben lezártnak minősítette, éppen az NDK és a volt Szovjetunió közötti, a lengyel nyilatkozatot kikényszerítő szerződésre hivatkozva.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter hétfőn a közszolgálati televízióban azt mondta: a kormány végleges állásfoglalása előtt több jogi elemzésre is szükség lehet, ezeket külföldi, ezen belül német jogászok készítenék. A lengyel háborús veszteségek felmérését és az említett jogi elemzések elkészítését követően a jóvátétel kérdését „politikai és aktuálpolitikai kontextusban is meg kell beszélni” – értékelte Waszczykowski, rámutatva Lengyelország EU- és NATO-tagságára és a kétoldalú lengyel-német kapcsolatok fontosságára is.”

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
xoltan
2017. szeptember 12. 17:04
A "jovatetel" mint olyan, a gyoztest illeti meg. (Nevezhetjuk hadizsakmanynak is, csak akkor nem hangzik olyan jol.) Az meg egy ideiglenes pozicio. Ha a nemetek barmit fizetnek elment az eszuk. Persze a nemetek szenvedest okoztak nekik, pusztitottak, oltek. Pontosabban a nemetek felmenoi az o felmenoiknek. Ha jol emlekszem a tanultakra, haboru volt, es nem csak az egyik oldal lott, akarmilyen beteg volt a nemet vezetes akkor, akarmilyen embertelen, ezek a nemetek nem ugyanazok a nemetek. Az az ido elmult mar nagyon regen. Az egeszrol az idiota amerikai perek jutnak eszembe mikor leforrazzak magukat a kaveval, es perelnek mert nem volt rairva hogy tuzon fott.
Akitlosz
2017. szeptember 11. 22:55
Nem jogosult. Lengyelország annektált egy halom német területet, elüldözte és kifosztotta az ottani német lakosságot. Így semmiféle további kárpótlásra nem jogosult Németországtól. Miért nem Ukrajnát zaklatják az elrabolt lengyel területek miatt kártérítésért?
KannibálTatárÚr
2017. szeptember 11. 18:00
Azthiszem, hogy a kártérítést a legjobb egy harmadik vh.-val eldönteni. A győztes mindent visz! (Ha még marad valami és VALAKI).
OberEnnsinnen
2017. szeptember 11. 16:57
Formailag nem, a valóságban ekkortól kezdődött nyíltan a második világháború, ha elvetjük azt, hogy az első abszurd módon "fejeződött be": "Júdea hadat üzen Németországnak A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Júdea hadat üzen Németországnak (Judea Declares War on Germany) felirattal harangozta be a Daily Express nevű brit újság címlapja az 1933. március 24-ei számában azt a cikket, ami egy Németország elleni bojkottról ad hírt.[1] A cikk, amelyre a cím felhívja a figyelmet, valójában nem hadüzenetről közöl jelentést, hanem egy felszólításról a német javak és termékek bojkottálására."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!