Lengyelország jogosult arra, hogy háborús jóvátételt kérjen Németországtól

2017. szeptember 11. 14:22

A szejm irodája által készített, hétfőn közzétett jogi elemzés szerint Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért.

2017. szeptember 11. 14:22

„Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért, a kártérítési igény nem avult el, és Varsó eddig jogszerűen nem mondott le róla – állapítja meg a szejm irodája által készített, hétfőn közzétett jogi elemzés.

A legnagyobb háborús veszteség

Az alsóház elemzőirodájához augusztus elején fordult a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyik képviselője azzal a kérdéssel, hogy Lengyelország követelhet-e Németországtól kártérítést a második világháborúban neki okozott károkért. A témát korábban Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke vetette fel a párt júliusi programadó kongresszusán. A 40 oldalas, angolul és németül is közzétett elemzésben leszögezik: a lakosság számához, a nemzeti vagyon nagyságához képest Lengyelország európai viszonylatban a legnagyobb háborús vesztességet szenvedte el a német megtámadás és megszállás miatt.

A jelentés 6 millióra teszi a német háborús műveletek lengyelországi áldozatainak számát, ezen kívül további több mint 10 millió a háborút túlélt (mára javarészt elhunyt) üldözöttet tartanak számon. A Németország okozta károkat 48,8 milliárd dollárra becslik (az 1939 augusztusában érvényes árfolyam szerint – mai árfolyamra átszámítva az összeg ennek a többszöröse lenne). Lengyelország és állampolgárai a többi országhoz képest aránytalanul alacsony jóvátételt kaptak Németországtól – értékelnek a szejm elemzői, rámutatva: a lengyel áldozatok számára Berlin eddig nem egészen 1 százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta.

A kártérítési igény nem avult el

Az elemzés megemlíti: az 1991-ben létrehozott, mindenekelőtt a német forrásokat kezelő Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány 2004-ig közel 732 millió zlotyt (mintegy 52 milliárd forint) fizetett ki több mint 1 millió személynek, így az egy főre jutó jóvátétel átlagosan 690 zlotyt (mintegy 50 ezer forint) tett ki. A szejm elemzői több, az első és a második világháború utáni nemzetközi egyezményre alapozzák azt a következtetést, hogy a lengyel kártérítési igény nem avult el. „Sok éven keresztül a kétpólusú világ lehetetlenné tette a jóvátétel kérdésének rendezését” – mutatnak rá.

Berlin lezártnak minősítette az ügyet

Az 1953-ban tett nyilatkozatot illetően, amelyben a kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya lemondott a szovjet blokknak járó kártérítés neki ítélt részéről, az elemzők azt írták: a Szovjetunió nyomására tett nyilatkozat nem volt összeegyeztethető az akkor érvényes lengyel alkotmánnyal, és csak a Németország újraegyesülése előtti, a szovjet blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaságra (NDK) vonatkozott. Berlin idén júliusban a jóvátétel kérdését jogi értelemben lezártnak minősítette, éppen az NDK és a volt Szovjetunió közötti, a lengyel nyilatkozatot kikényszerítő szerződésre hivatkozva.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter hétfőn a közszolgálati televízióban azt mondta: a kormány végleges állásfoglalása előtt több jogi elemzésre is szükség lehet, ezeket külföldi, ezen belül német jogászok készítenék. A lengyel háborús veszteségek felmérését és az említett jogi elemzések elkészítését követően a jóvátétel kérdését „politikai és aktuálpolitikai kontextusban is meg kell beszélni” – értékelte Waszczykowski, rámutatva Lengyelország EU- és NATO-tagságára és a kétoldalú lengyel-német kapcsolatok fontosságára is.”

(MTI)

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
xoltan
2017. szeptember 12. 17:04
A "jovatetel" mint olyan, a gyoztest illeti meg. (Nevezhetjuk hadizsakmanynak is, csak akkor nem hangzik olyan jol.) Az meg egy ideiglenes pozicio. Ha a nemetek barmit fizetnek elment az eszuk. Persze a nemetek szenvedest okoztak nekik, pusztitottak, oltek. Pontosabban a nemetek felmenoi az o felmenoiknek. Ha jol emlekszem a tanultakra, haboru volt, es nem csak az egyik oldal lott, akarmilyen beteg volt a nemet vezetes akkor, akarmilyen embertelen, ezek a nemetek nem ugyanazok a nemetek. Az az ido elmult mar nagyon regen. Az egeszrol az idiota amerikai perek jutnak eszembe mikor leforrazzak magukat a kaveval, es perelnek mert nem volt rairva hogy tuzon fott.
KannibálTatárÚr
2017. szeptember 11. 18:00
Azthiszem, hogy a kártérítést a legjobb egy harmadik vh.-val eldönteni. A győztes mindent visz! (Ha még marad valami és VALAKI).
OberEnnsinnen
2017. szeptember 11. 16:57
Formailag nem, a valóságban ekkortól kezdődött nyíltan a második világháború, ha elvetjük azt, hogy az első abszurd módon "fejeződött be": "Júdea hadat üzen Németországnak A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Júdea hadat üzen Németországnak (Judea Declares War on Germany) felirattal harangozta be a Daily Express nevű brit újság címlapja az 1933. március 24-ei számában azt a cikket, ami egy Németország elleni bojkottról ad hírt.[1] A cikk, amelyre a cím felhívja a figyelmet, valójában nem hadüzenetről közöl jelentést, hanem egy felszólításról a német javak és termékek bojkottálására."
BőröndÖdön
2017. szeptember 11. 15:54
Még "jó",hogy van még elmebeteg rezsim rajtunk kívül is Európában...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!