A „cliff edge” Brexit veszélybe sodorhatja a pénzügyi rendszer stabilitását – mondta szerdán Sam Woods, a brit jegybank kormányzóhelyettese. A „cliff edge” értelmében az Egyesült Királyság európai uniós tagsága átmenet nélkül szűnhet meg, esetlegesen úgy, hogy megállapodást sem kötnek az Európai Unióval.
Az eddigi leghatározottabb figyelmeztetést fogalmazta meg szerdán a brit jegybank kormányzóhelyettese arra vonatkozóan, hogy a „cliff edge” Brexit veszélybe sodorhatja a pénzügyi rendszer stabilitását. A „cliff edge”, vagyis a „sziklafal pereme” kifejezés azt a Brexit-változatot jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az Európai Unióval.
A Bank of England arra kérte a pénzintézeteket, hogy júliusig készítsenek terveket a Brexit utáni működésükről. Sam Woods, a jegybank kormányzóhelyettese szerint a „vésztervek” áttekintése után még egyértelműbbé vált a bankok költségnövekedéstől és a bonyolult jogi környezettől való félelme abban az esetben, ha úgy veszítenék el passporting-jogaikat (vagyis az európai piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket), hogy nem kapnak időt egy új rendszerhez való alkalmazkodásra.
A Financial Times szakvéleménye
Ugyanez igaz az őket ellenőrző hatóságokra is – írta szerdán a Financial Times. A pénzügyi lap szerint a bankok és más pénzügyi szolgáltatók, köztük a biztosítási üzletág és a befektetési intézmények közvetlen felügyeletét ellátó Prudential Regulation Authority (PRA), valamint a jegybank pénzügyi szakpolitikai bizottsága a következőkben felméri, hogy az említett tervek kollektív végrehajtása – többek közt munkahelyek vagy éppen teljes szolgáltatási ágak áthelyezése az Egyesült Királyságból – jelent-e kockázatokat a szigetország pénzügyi stabilitására nézve.
A PRA több mint négyszáz pénzügyi szolgáltató terveinek áttekintése után megállapította: a legnagyobb aggodalmak azzal kapcsolatban merültek fel, hogy eleget tudnak-e tenni fennálló szerződéses kötelezettségeiknek – idézte a Financial Times Sam Woods parlamentnek küldött tájékoztatását. A levélben a jegybank kormányzóhelyettese kívánatosnak nevez „egyfajta átmeneti időszakot” annak érdekében, hogy nemcsak a brit, hanem az európai uniós pénzügyi szolgáltatóknak is több idejük legyen az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti új kapcsolatokhoz való megfelelő alkalmazkodásra.
Ütköző álláspontok
Philip Hammond pénzügyminiszter az utóbbi hetekben igyekezett meggyőzni a kormány többi tagját arról, hogy ésszerű lenne egy átmeneti időszak, amely álláspontja szerint legfeljebb a kilépés 2019 márciusára várható időpontja után három évig tartana. A kabinetből azonban többen, köztük Liam Fox külkereskedelmi miniszter azt hangsúlyozzák, hogy az átmeneti időszak, beleértve a személyek szabad áramlásának fenntartását, ellentmond a kilépésről tartott 2016-os brit népszavazás eredményének.
A pénzügyi szektor azért sürgeti az átmeneti időszakról való megállapodást, mert nem várhat a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tényleges megállapodásig a szolgáltatások fenntartásáról szóló tervek végrehajtásával. Ennek oka, hogy az új európai uniós központok felállítása a passporting-jogaik elvesztése esetén például hónapokat venne igénybe. Már több bank közölte, hogy „kemény Brexit” esetén (vagyis akkor, ha az Egyesült Királyság távozik az Európai Unió egységes belső piacáról is) Párizsban, Frankfurtban, Dublinban vagy Amszterdamban terjeszkedik vagy hoz létre új központot.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
