Valótlannak bizonyult a Brexit-pártiak értesülése, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot fizetne az Európai Uniónak – kiderült, hogy ez az összeg több, mint kétszerese a tényleges, 156 milliós értéknek.
Közeledik a Brexit időpontja, ezzel együtt pedig egyre több hivatalos adat kerül napvilágra a britek EU-tagságával kapcsolatban. Korábban a kilépéspártiak például azzal kampányoltak, hogy az EU-nak küldött heti 350 millió fontot az egészségügyre is költhetnék – ám amellett, hogy a Brexit-kampány után kiderült, ezt az összeget nem az egészségügyi rendszer fejlesztésére fordítják, az Independent kiderítette, a heti 350 millió fontos összeg sem stimmel – hiszen a britek „csupán” heti 156 milliót fizettek az Uniónak.
Az Egyesült Királyság a 2016-17-es időszakban egyébként 8,1 milliárd fontot fizetett az Európai Uniónak, így jön ki a heti 156 milliós összeg – amely egyébként öt éve a legkevesebb EU-s hozzájárulás, amit a britek befizettek.
Így tehát a Boris Johnson mostani brit külügyminiszter által is hirdetett 350 milliós összeg nem állja meg a helyét. Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala például nemrég félrevezetőnek nyilvánította a heti 350 milliós állítást, a Pénzügyi Tanulmányok intézete pedig egész egyszerűen abszurdnak nevezte azt.
Tom Brake, a Liberális Demokraták Brexit-szóvivője a következőképpen kommentálta a hírt: „A Brexit-kampány heti 350 millió fontot ígért az egészségügyi rendszerre. Nem elég, hogy a Brexit-pártiak nem tudták előteremteni ezt a pénzt, de most kiderült, hogy a tényleges hozzájárulásunk az EU működéséhez kevesebb, mint a fele annak, amit ők mondtak.” Hozzátette, a befizetett összeg elhalványul az Európai Unió közös piaca által nyújtott előnyök mellett – annak elhagyásával pedig óriási kár éri a brit gazdaságot.
Az anyagiak egyébként nemcsak a brit belpolitikában, de a Nagy-Britannia és az EU közti tárgyalásokban is jelentős szerepet játszanak. A brit miniszterelnöki hivatal nemrég volt kénytelen elutasítani azt az értesülést, miszerint Theresa May miniszterelnök kész lenne 36 milliárd fontot fizetni az EU-nak annak érdekében, hogy jobb kereskedelmi egyezséget harcoljon ki Brüsszellel.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Miként lehet az otthonszülés élményét a kórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szüléshez? Rövid- és hosszútávon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
A gyermekvállalásra készülő fiatalok felkészítésével és a közösségek megerősítésével sokat tehetünk a gyermekeinkért Bagdy Emőke szerint.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
