Egy felmérés szerint a Brexit mellett kiálló briteknek a gazdaságot esetleg sújtó jelentősebb kár sem jelentene túl nagy árat a közösségből való kilépésért.
A Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnését (Brexit) pártoló britek többsége úgy véli egy friss közvélemény-kutatás szerint, hogy a gazdaságot esetleg sújtó jelentősebb kár sem jelentene túl nagy árat a közösségből való kilépésért.
Azok közül, akik a tagságról szóló tavalyi népszavazáson a kilépésre voksoltak, csaknem 40 százalék mondta a YouGov július közepén készült felmérésében, hogy az sem lenne túl nagy ár, ha ők vagy egy családtagjuk elveszítené az állását. Ugyanennyien válaszolták ennek ellenkezőjét, 23 százalék pedig bizonytalan volt e kérdésben. Szakértők szerint az adatok rácáfolnak Philip Hammond pénzügyminiszter szavaira, miszerint Nagy-Britannia nem arra voksolt a 2016. júniusi referendumon, hogy „szegényebb legyen”.
„Világos, hogy a kilépéspártiak nagy része kész – ha nem is bármilyen árat, de – nagy árat fizetni a Brexitért” – utalt a tagság 2019 márciusában várható megszűnésére Matthew Smith, a tekintélyes közvélemény-kutató cég elemzője. Egyes kommentárok viszont megjegyezték, hogy a kiválást támogatók azon része, amely nem fogadja el ennek gondolatát, elegendő erőt jelentene egy Brexit-ellenes többség létrejöttéhez. Az európai uniós tagság fenntartását pártolók egyharmada is elfogadna bizonyos gazdasági károkat, csakhogy éppen azért, hogy az ország a közösség része maradjon.
A Financial Times című lap emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban készült felmérések szerint a közvélemény továbbra is nagyjából ugyanolyan arányban megosztott a Brexit ügyében, mint korábban, vagyis a briteket nem ragadta magával a kilépés iránti lelkesedés, az úgynevezett Bremorse. A konzervatív kormány kitart a Brexit-tárgyalások menetrendje mellett, és eldöntöttnek tekinti a kilépést az ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt vezetése is. Vince Cable, a szintén ellenzéki Liberális Demokraták vezetője viszont többször hangoztatta: ahogy egyértelművé válik a szavazók számára a folyamat rendkívüli bonyolultsága, a Brexit talán „nem is fog megtörténni”. Más politikusok a kiválást az iraki háborúban való részvételhez hasonlították, amelynek eleinte szintén nagy volt a támogatottsága, idővel viszont rendkívül népszerűtlenné vált Nagy-Britanniában.
A YouGov szerint azonban rövid távon nem várható változás a szavazók körében. Az idősebb korosztály tagjai hajlandók a leginkább elfogadni a gazdasági károkat. A 65 év felettiek 71 százaléka szerint a gazdaság jelentős hanyatlása is megéri számukra a Brexitet, és 50 százalék válaszolta, hogy az sem baj, ha ő vagy egy családtagja elveszíti az állását. Ezzel szemben a fiatal kilépéspártiak, vagyis a 18-24 év közötti korosztály körében 46 és 25 százalék volt ugyanez az arány. A Brexit támogatói közül a férfiak inkább elfogadják a gazdasági károkat, mint a nők. Utóbbiak között nagyobb volt a bizonytalanok aránya e kérdésben. A kiváláspártiak összességében 61 százaléka szerint a gazdaságot érő nagyobb kár sem lenne nagy ár a Brexitért.
(MTI)
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Szalay Dániel a Magyar Márton nevéhez köthető kontroll.hu kapcsán megjegyezte, hogy „zavaró az álfüggetlensége”.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
A terhesség alatti kívánósság ihlette a FIX Dessert Chocolatier alapítóját.
Nem mindennapi reakció Pep Guardiolától, akinek a csapata egyre nagyobb bajban van.
