Szombaton megjelent írásában Tony Blair volt brit kormányfő is felvetette a Brexit újragondolását abban az esetben, ha az Unió nyitott a szigetország reformigényeire.
Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának meg kellene fontolnia, hogy az Európai Unió tagja maradjon, abban az esetben, ha az EU késznek bizonyul a brit igényeknek megfelelő reformokra. Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított kutatóintézet –The Tony Blair Institute for Global Change – hírlevelében szombaton megjelent írásában kifejti: a lehetőségek ésszerű megfontolásába beletartozna annak mérlegelése is, hogy Nagy-Britannia „Európa része marad”, ha Európa hajlandó a reformokra, és arra, hogy „valahol félúton találkozzék velünk”.
„Emmanuel Macron győzelme a franciaországi elnökválasztásokon megváltoztatta az európai politika dinamikáját. Az euróövezet tagországai integrált gazdasági döntéshozatalt fognak kialakítani, és ez óhatatlanul ahhoz vezet majd, hogy az Európai Unióban kialakul egy belső és egy külső kör” – áll Tony Blair írásában.
A volt kormányfő a cikkben felfedi: tárgyalásaiból arra a következtetésre jutott, hogy a reformok most már felkerültek az EU napirendjére, és az európai vezetők hajlandók olyan változtatások megfontolására is, amelyek megfelelnének Nagy-Britannia igényeinek. Blair szerint ez a készség még az unión belüli szabad mozgásra is kiterjed. A konzervatív párti brit kormány jelenlegi hivatalos álláspontja szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem, mivel ehhez olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. E feltételek közé tartozna mindenekelőtt az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének további érvényesítése brit részről, ezt viszont a brit kormány határozottan elveti.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott álláspontja szerint ugyanis a brit EU-tagságról tartott tavaly nyári népszavazáson – amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – a választók valójában a korlátozás nélküli munkaerő-beáramlás uniós elvét utasították el.
Tony Blair szombati írása szerint azonban a múlt hónapban tartott előrehozott brit választáson – amelyen a konzervatívok elvesztették abszolút többségüket az alsóházban, és azóta kisebbségben, külső támogatással tudnak csak kormányozni – a választók a Theresa May által felvázolt „kemény Brexit” politikáját vetették el határozottan, éppen ezért a választási eredménynek a Brexit-stratégia alapvető újragondolását kellene eredményeznie.
Blair szerint azok közül, akik komolyabban megvizsgálták a kérdést, senki nem hiszi, hogy az Európai Unióval külső országként kötendő szabadkereskedelmi megállapodás – amelyre a konzervatív kormány törekszik – akár megközelítőleg is ugyanolyan feltételeket teremtene Nagy-Britannia számára, mint a további tagság az EU egységes belső piacán.
„Tekintettel arra, hogy mi forog kockán, és arra, hogy Nagy-Britanniának milyen árat kellene fizetnie a Brexitért, hogyan lehetne helyénvaló egy olyan kompromisszum szándékos elvetése, amely lehetővé tenné a további brit tagságot a megreformált EU-ban?” – teszi fel a kérdést dolgozatában a volt brit kormányfő.
A minap a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetőjelöltje is annak a véleményének adott hangot, hogy nem feltétlen bizonyosság Nagy-Britannia kilépése az EU-ból. Sir Vince Cable egy BBC-interjúban kijelentette: az emberek rá fognak jönni, hogy a tavalyi referendumon nem arra szavaztak, hogy elszegényedjenek, ezért meggyőződése szerint ismét napirendre kerül majd az a kérdés, hogy Nagy-Britannia ne maradjon-e mégis az Európai Unió tagja.
(MTI)
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
