Elszólta magát Zelenszkij: néhány napon belül véget érhet az ukrajnai háború
Külföld
Legalábbis az amerikaiakkal már egyezségre juthat az ukrán delegáció.
Oroszországban felére csökkent az ateisták aránya
2017. július 25. 13:06
A Levada-központ adatai szerint Oroszországban három év alatt a felére csökkent az ateisták részaránya. A hívő és a „valamennyire vallásos” válaszadók aránya ezzel szemben a 2014-ben mért 35-ről 53 százalékra nőtt.
2017. július 25. 13:06
Oroszországban három év alatt a felére, 26-ról 13 százalékra csökkent az ateisták részaránya –írta a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap kedden a független Levada-központ adataira hivatkozva. A hívő és a „valamennyire vallásos”válaszadók aránya ezzel szemben a 2014-ben mért 35-ről 53 százalékra nőtt. Az önmagukat erősen hívőnek vallók köre 4-ről 9 százalékra bővült.
Natalija Zorkaja, a Levada-központ társadalom- és politikakutatási osztályának vezetője a Vedomosztyinak nyilatkozva mindazonáltal arra hívta fel a figyelmet, hogy a vallásosság erősödése mellett az egyházi intézményes előírások életvitelszerű követőinek száma nem nőtt. Még az önmagukat erősen vallásosnak tartó oroszok között sem ritka, aki nem tart böjtöt és nem jár templomba.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Óriási bravúr: a választás eredményét is befolyásolhatja, amit Orbán Viktor tett Moszkvában
A 2005-ben mért 42-ről 28 százalékra csökkent azon megkérdezettek aránya, akik szerint az egyháznak befolyásolnia kellene az állami döntéshozatalt. A lap szerint az emberek a vallással a mai orosz társadalmi élet részeként azonosulnak. Arra pedig nagy hatást gyakorol az egyházi vezetőknek a médiában a politikai, társadalmi és tulajdonjogi kérdésekben kifejtett álláspontja.
Zorkaja rámutatott, hogy az emberekben a hagyományos vallásfelfogás mindinkább összekapcsolódik az állammal és a hatalommal, a hit erősödésével párhuzamosan pedig Oroszországban mind népszerűbb a többséghez tartozni.
(MTI)
Nem titkolózik tovább Ukrajna: bevallották, mit tettek a Fekete-tengeren pénteken
Külföld
Az SZBU egyik vezetője szombaton közölte, hogy Ukrajna támadta meg a tengeri drónokkal a két tartályhajót.
Orbán Viktor: Több százezer ember tragédiája a Nyugat számára csak egy sakkjátszma
Belföld
A miniszterelnök szerint sok nyugat-európai vezető ukrán emberek vérén akarja megvásárolni azokat az előnyöket, amikkel Oroszország legyőzése járna számukra.
Orbán egy német lapnak felvázolta Ukrajna jövőjét: erre Washingtonban és Moszkvában is felkapják majd a fejüket
Külföld
Ütközőövezetként képzeli el Ukrajnát Orbán Viktor, a miniszterelnök szerint ezzel érhető el tartós megoldás a háborús helyzetre. A kormányfő erről egy német lapnak adott interjújában beszélt.
Hirtelen milyen érzékenyek lettetek!
Belföld
A baloldali sajtót a tőle vett idézetekkel lehet a legjobban szembesíteni a valósággal.
Bemutatták a kézis lányok, milyen a magyar úthenger: szabályosan felőrölték az ellenfelüket a vb-n
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
Összesen 59 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pemete jakab
2017. július 25. 21:49
"A hívő és a „valamennyire vallásos” válaszadók aránya ezzel szemben a 2014-ben mért 35-ről 53 százalékra nőtt."
Még neve is van az istenüknek: Putyin.
Mert majd ő tesz naggyá az országot, legalábbis ezt hiszik.
Holott azt nem veszik észre, hogy 200 évvel el vannak maradva a Nyugattól.
Válasz erre
0
3
Területvédő
2017. július 25. 18:43
Ilyenkor érdemes újból elővenni, hogy miket szoktak írni puhatestű liberális fórumtársaink Oroszországról. Olyanokat, aminek köze nincs a valósághoz.
Egyébként II. Miklós cár kultusza is éledőben van, aminek egyik fő támogatója Natalija Poklonszkaja kormánypárti képviselőnő.
Válasz erre
1
2
holder
2017. július 25. 17:05
" az emberekben a hagyományos vallásfelfogás mindinkább összekapcsolódik az állammal és a hatalommal"
Detto mint nálunk.
Jakab Attilának van erről egy érdekes tanulmánya.
"Napjaink Magyarországán a jog- és politikai filozófia ötvöződik azzal a bizánci hatalomfelfogással, hogy az ország (mint terület) tulajdonképpen a Hatalom birtokosának magántulajdona, a lakósok az ő alattvalói, és ő minden hatalom forrása (ő osztja a hivatalokat).
Ebben a rendszerben, amelyet bizánci „szimfóniának” vagy „harmóniának” nevezünk:
- a Hatalom oltalmazza és (anyagilag) támogatja az Egyházat;
- az Egyház pedig ennek fejében a Hatalom erkölcsi és ideológiai támasza, amelyet legitimál.
Teljesen egyértelmű, hogy a bizánci típusú valláspolitikai kapcsolatrendszerben az Egyház és a politikai Hatalom egységes rendszert, szerves egységet alkotnak, kiegészítik egymást, és egyben kölcsönösen is függnek egymástól. Ugyanakkor azonban az is kétségtelen, hogy az egyházi intézmény a politikai hatalom alárendeltje és eszköze. Ez az ára a számára biztosított társadalmi privilégiumoknak és anyagi biztonságnak.
A szoros összefonódásból azonban az is következik, hogy az Egyház, illetve a Hatalom ellenségei felcserélhető fogalmakká válnak. Ami egyben azt is jelenti, hogy a politikai hatalom bukása mindenképpen maga után vonja a hitelét vesztett egyház társadalmi befolyásának megrendülését, esetenként a virulens antiklerikalizmus markáns megjelenését."
Válasz erre
2
4
balbako_
2017. július 25. 16:38
Az utóbbi száz évből 70 -et a vallás eltiprásán fáradozó kommunista állatok uralma alatt töltötték! Így kell ezt az adatot értékelni.
Válasz erre
7
1