Kína minden vádat visszautasít Liu Hsziao-po halálával kapcsolatban

2017. július 14. 09:05

Kína szerint semelyik országnak nem kellene beleavatkoznia a belügyeibe, és nem szabadna vádaskodnia a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálával kapcsolatban sem. Liu Hsziao-pót a börtönből végstádiumú májrákkal szállították kórházba, Peking azonban nem engedte, hogy a polgárjogi aktivistát a hozzátartozói külföldi kezelésre vigyék.

2017. július 14. 09:05

Kína felszólított minden országot, hogy ne avatkozzon a belügyeibe a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálának ürügyén – olvasható a kínai külügyminisztérium honlapján.

A tárca szóvivője pénteken megjelent közleményében óva intett attól, hogy bizonyos külföldi hivatalos személyek „nem helyénvaló” nyilatkozatokat engedjenek meg maguknak a rákbetegségben elhunyt ellenzéki aktivista haláláról. „Kína olyan ország, ahol a törvény uralkodik. Liu Hsziao-po ügyének kezelése Kína belügye, ezért más országoknak nem szabad helytelen kommentárokat közölniük (ebben az ügyben)” – olvasható a közleményben.

A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Liu Hsziao-pót a kínai törvények megsértése miatt ítélték el, s amikor diagnosztizálták nála a májrákot, Kína illetékes szervei és egészségügyi intézményei mindent megtettek a kezeléséért, mégpedig az emberiesség szempontjainak és a törvényeknek figyelembe vételével.

A hivatalos kommünikében az már nem szerepelt, hogy az ellenzéki polgárjogi aktivistát hozzátartozói külföldi gyógykezelésre is vitték volna, de a pekingi vezetés ehhez nem járult hozzá – az elutasító döntés miatt Boris Johnson brit külügyminiszter is bírálta Kínát Számos ország vezető személyiségei tisztelegtek a csütörtökön meghalt kínai ellenzéki emléke előtt.

Angela Merkel német kancellár például bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjast, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig úgy vélte, Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy vajon lehetett volna-e korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter felidézte, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter úgy vélte: az aktivista az emberiség jobbá tételéért áldozta az életét.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet pedig közölte: Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről.

(MTI)

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2017. július 17. 04:53
Ez tetszett: http://hvg.hu/velemeny/20170716_TGM_Liu_Hsziaopo_halalara "Az európai kultúra két szimbolikus alapítóját – Szókratészt és Jézust – kivégezték, persze igazságtalanul. Az igazságtalan állami gyilkosság jelképe – a kereszt – ott ékeskedik több százezer templom ormán. Volt, aki azt remélte, hogy ebből mindenki ért. Arrogáns és naiv módon bízzunk benne, hogy előbb-utóbb majd föltűnik valakinek."
Hunyadi Mátyás
2017. július 15. 15:24
Ázsia politikai élete mindig tele volt embertelen kegyetlenségekkel. Ez alól Kína nem hogy kivétel lenne, de vezeti a listát. Szerencsétlen Liut halálra kínozhatták. Nem ő az első, de nem is az utolsó. Amit Kína a tibetiekkel művelt azt mutatja, hogy a világ mit várhat tőluk, ha úgy alakulnának az erőviszonyok. Az USA pedig tétlenkedik.
annamanna
2017. július 14. 13:09
Nem is tudjuk, kiről van szó: "Liu Hsziao-po (kínaiul 劉曉波, pinjin átírással Liú Xiǎobō, Csangcsun, 1955. december 28. – 2017. július 13.) kínai irodalomtörténész, esztéta, emberi jogi aktivista. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott „Az alapvető emberi jogokért Kínában folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelméért”. A Pekingi Tanítóképző Egyetem irodalomprofesszora, több egyetem vendégoktatója, többek között az Oslo-i, Hawaii-i, és Columbia Egyetemé. Az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt, az erőszakmentességre való biztatásával a Tienanmen téri vérengzés továbbgyűrűzését sikerült elérnie. Az 1990-es években 20 hónapra bebörtönözték, ezután három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. 2003-2007 között a PEN Club írószövetség kínai egyesületének elnöke. Liu ezalatt több bíráló esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá. 2009-ben „államellenes felforgatás” címén 11 év börtönbüntetést szabtak ki rá. Egy Liaoning tartománybeli börtönben tartották fogva. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott.[3] 2017. május 23-án végső stádiumú májrákot állapítottak meg nála, és néhány nap múlva emiatt kiengedték a börtönből. Ezután Senjangban, a Kínai Orvosi Egyetem 1. számú klinikáján ápolták.[4] Itt halt meg július 13-án.[5] A hivatalos indoklás szerint Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért hosszú ideje folytatott, békés küzdelméért kapta meg az elismerést. A rá kiszabott súlyos büntetések révén Liu Hsziao-po a demokráciáért küzdők a legfőbb jelképévé vált. Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettes egy korábbi nyilatkozatában figyelmeztette a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnökét, hogy ártana a Kína és Norvégia közötti kapcsolatoknak, ha Liu kapná a kitüntetést. Kína hivatalos álláspontja szerint Liu tettei „szöges ellentétben állnak” a Nobel-békedíj célkitűzéseivel. Kínában leállították a BBC televízió élő közvetítését, amikor Oslóban bejelentették a Nobel-békedíj kitüntetettjét. A kitüntetésről a kínai hivatalos médiában egyetlen hír sem jelent meg, az internetes keresőket blokkolták. Franciaország és Németország a bejelentést követően arra kérte Kínát, hogy Liut mielőbb engedje szabadon. Feleségét, Liu Hsziát a kínai hatóságok őrizetbe vették, jelenleg házi őrizetben van.[6] Kína egyúttal saját békedíjat alapított Konfuciusz-békedíj néven, melynek első kitüntetettje Lien Csan, Tajvan korábbi alelnöke.[7]"
kiss.istvan770
2017. július 14. 10:00
Ideje lenne felfogni, hogy a demokrácia nem egy csodaszer, ami minden betegséget gyógyít. Az arab országokban a demokrácia export, a polgárháborúk megszervezése háborús bűncselekmény volt! Ahogy Európában, a középkorban az igazságos királyság volt az optimális államforma, az arab világban, Egyiptom kivételével ma is az. Arra éretlen társadalomban a demokrácia export törvényszerűen polgárháborúhoz, népirtáshoz vezet, a diktatúra pedig viszonylagos békés életlehetőséget biztosít. A kínai nép többsége is ragaszkodik az uralkodójához, ő tartja fenn a biztonságot és sokadrangú kérdés, hogy császár, vagy kommunista párt az uralkodó megnevezése. Kína gazdasági fejlődése bizonyítja, hogy számukra ez a kommunistára festett kapitalista diktatúra ideális számukra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!