Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Kína szerint semelyik országnak nem kellene beleavatkoznia a belügyeibe, és nem szabadna vádaskodnia a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálával kapcsolatban sem. Liu Hsziao-pót a börtönből végstádiumú májrákkal szállították kórházba, Peking azonban nem engedte, hogy a polgárjogi aktivistát a hozzátartozói külföldi kezelésre vigyék.
Kína felszólított minden országot, hogy ne avatkozzon a belügyeibe a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálának ürügyén – olvasható a kínai külügyminisztérium honlapján.
A tárca szóvivője pénteken megjelent közleményében óva intett attól, hogy bizonyos külföldi hivatalos személyek „nem helyénvaló” nyilatkozatokat engedjenek meg maguknak a rákbetegségben elhunyt ellenzéki aktivista haláláról. „Kína olyan ország, ahol a törvény uralkodik. Liu Hsziao-po ügyének kezelése Kína belügye, ezért más országoknak nem szabad helytelen kommentárokat közölniük (ebben az ügyben)” – olvasható a közleményben.
A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Liu Hsziao-pót a kínai törvények megsértése miatt ítélték el, s amikor diagnosztizálták nála a májrákot, Kína illetékes szervei és egészségügyi intézményei mindent megtettek a kezeléséért, mégpedig az emberiesség szempontjainak és a törvényeknek figyelembe vételével.
A hivatalos kommünikében az már nem szerepelt, hogy az ellenzéki polgárjogi aktivistát hozzátartozói külföldi gyógykezelésre is vitték volna, de a pekingi vezetés ehhez nem járult hozzá – az elutasító döntés miatt Boris Johnson brit külügyminiszter is bírálta Kínát Számos ország vezető személyiségei tisztelegtek a csütörtökön meghalt kínai ellenzéki emléke előtt.
Angela Merkel német kancellár például bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjast, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig úgy vélte, Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy vajon lehetett volna-e korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter felidézte, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter úgy vélte: az aktivista az emberiség jobbá tételéért áldozta az életét.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet pedig közölte: Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről.
(MTI)