Kína szerint semelyik országnak nem kellene beleavatkoznia a belügyeibe, és nem szabadna vádaskodnia a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálával kapcsolatban sem. Liu Hsziao-pót a börtönből végstádiumú májrákkal szállították kórházba, Peking azonban nem engedte, hogy a polgárjogi aktivistát a hozzátartozói külföldi kezelésre vigyék.
Kína felszólított minden országot, hogy ne avatkozzon a belügyeibe a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálának ürügyén – olvasható a kínai külügyminisztérium honlapján.
A tárca szóvivője pénteken megjelent közleményében óva intett attól, hogy bizonyos külföldi hivatalos személyek „nem helyénvaló” nyilatkozatokat engedjenek meg maguknak a rákbetegségben elhunyt ellenzéki aktivista haláláról. „Kína olyan ország, ahol a törvény uralkodik. Liu Hsziao-po ügyének kezelése Kína belügye, ezért más országoknak nem szabad helytelen kommentárokat közölniük (ebben az ügyben)” – olvasható a közleményben.
A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Liu Hsziao-pót a kínai törvények megsértése miatt ítélték el, s amikor diagnosztizálták nála a májrákot, Kína illetékes szervei és egészségügyi intézményei mindent megtettek a kezeléséért, mégpedig az emberiesség szempontjainak és a törvényeknek figyelembe vételével.
A hivatalos kommünikében az már nem szerepelt, hogy az ellenzéki polgárjogi aktivistát hozzátartozói külföldi gyógykezelésre is vitték volna, de a pekingi vezetés ehhez nem járult hozzá – az elutasító döntés miatt Boris Johnson brit külügyminiszter is bírálta Kínát Számos ország vezető személyiségei tisztelegtek a csütörtökön meghalt kínai ellenzéki emléke előtt.
Angela Merkel német kancellár például bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjast, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig úgy vélte, Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy vajon lehetett volna-e korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter felidézte, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter úgy vélte: az aktivista az emberiség jobbá tételéért áldozta az életét.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet pedig közölte: Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
