Éleződik a német-török diplomáciai konfliktus

Bekérették szerdán a német külügyminisztériumba Törökország berlini nagykövetét, a tárca vezetője, Sigmar Gabriel pedig megszakítja szabadságát a német-török kormányzati viszony további romlása miatt. Martin Schäfer külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel „röviden és tömören” közölték, hogy érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják Peter Steudtner német emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását, és követelik azonnali szabadon bocsátását.

Peter Steudtnert és társait – további öt emberi jogi aktivistát – „a hajánál fogva előrángatott indokokkal” tartóztatták le – jellemezte a német külügyminisztérium szóvivője a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az illetőkkel szemben, akik között ott van az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi irodájának vezetője is.

A történtek azt jelentik, hogy „drámai mértékben elmérgesedett” a német-török kormányzati viszony, ezért Sigmar Gabriel külügyminiszter csütörtökön szabadságát megszakítva visszatér Berlinbe, hogy szakértőkkel és politikusokkal egyeztessen a további lépésekről, ahogy Martin Schäfer fogalmazott a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.

Ahogy a szóvivő tájékoztatott, Steudtnerrel együtt már kilenc német állampolgárt tartanak fogva Törökországban a tavalyi puccskísérlettel összefüggésben, köztük négyen német-török kettős állampolgárok.

Steffen Seibert kormányszóvivő kiemelte azt is, hogy az utóbbi hónapok sokasodó konfliktusai révén „tragikus helyzet keletkezett a német-török viszonyban”. Angela Merkel kancellár előző napi állásfoglalását megismételve kijelentette, hogy minden alapot nélkülöz az emberi jogi aktivisták előzetes letartóztatása.

„Sokkal inkább egy átlátszó próbálkozásról van szó, amely a másként gondolkodók hiteltelenítésére irányul” – vélekedett Steffen Seibert, a megszokottnál élesebben elítélve Ankara tevékenységét.

A kormányszóvivő azt is felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a Törökországnak az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban a 2014-2020-as költségvetési periódusra megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatás ügyét. Mint mondta, sajnálatos módon folyamatosan napirenden vannak uniós alapértékekkel, köztük az emberi jogokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyek, ezért „az utóbbi időszak fejleményeinek fényében fontos felülvizsgálni” az előcsatlakozási támogatások kérdését.

„Az EU-Törökország menekültügyi megállapodás keretében nyújtandó hárommilliárd eurós támogatás viszont nem kérdőjelezhető meg, mert ezt a pénzt nem közvetlenül a török állam kapja. Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz. Amennyiben minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni” – mondta Seibert.

Közben egy újabb konfliktus is kezd körvonalazódni; a Die Zeit című hetilap a csütörtöki számában az előzetesen ismertetett részletek szerint azt írja, hogy Ankara átadott egy listát a szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) mindazon német személyekről és vállalkozásokról, akik, illetve amelyek török megítélés szerint támogatják a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát. A listán szerepelnek óriásvállalatok, köztük a Daimler és a BASF, és kisvállalkozások, köztük egy török büfé és egy élelmiszerbolt. A BKA további felvilágosítást kért a török féltől, egyelőre nem kapott választ.

A Die Zeit tudósítása szerint a berlini kormányzati körökben abszurdnak és nevetségesnek nevezik Ankara feketelistáját, de az érintett vállalkozásoknak támadhatnak kellemetlenségei az ügyből, akár bojkottot is hirdethetnek ellenük Törökországban.

A német-török viszály a szövetségi parlamenti (Bundestag) választás kampányának témái közé is bekerült. Az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokraták (SPD) részéről Thomas Oppermann parlamenti frakcióvezető egy szerdai nyilatkozatában hangoztatta, hogy a kancellárnak nincsen semmiféle stratégiája Recep Tayyip Erdogan török államfővel kapcsolatban, aki önkényuralmi rezsimmé változtatja országát.

Az SPD-től balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) egyik társelnöke, Katja Kipping szerint Erdogan „iszlamista diktatúrát” alakít ki Törökországban, ezért a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az EU-ban napirendre vegyék azt a kérdést, hogy miként lehet felszámolni az EU-Törökország vámuniót, továbbá fel kell függeszteni Ankara pénzügyi támogatását.

(MTI)